Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

Hat szél kelméből készül.A XII.sz.-ban madzaggal kötötték össze, a H. sz.-ban gombbal, pl. porcelán "cicagombbal" csukják. Kb.bokáig ér /85-90 cm hosszú/. Az első világháborúig általános voltj Öregek máig viselik. A "melleses szoknya" fölé általában 3-4 kerül belőle. Fajtái: "Parget, tarka" és "festő" kelméből a XII. sz. végéig ünnepre majd csak'hétköznapra viselték. Iskolás lányoknak a "tarka" még az 1910-es években is ünneplő. Alsónak mindig megfeleiő. "Tarka" fölső: 48. ábra. . Alja befelé 15-20 cm széles "plé

M-veli"piros bécsi" szegessel ellátott /37. ábra/, talán már a III. sz. közepe óta. Kivül díszítheti az alját burkolás, zsinór, szegőzés. A kimenőre, bevágott zsebet is tesznek. Alkalmi használat: eső ellen a fejükre húzzák. Keményített fehér alsószoknya: "kemény szoknya, vasót szoknya". A templomiak kelméje gyolcs, vastag "küttölös". Tánchoz vékonyabb anyagú, "pergál". Kb. 1930-ig viselték húzott formában. A legalsó szoknya szűkebb, a többi bővebb. A legfelső "vasalt szoknya" kissé hosszabb a többinél, ennek csipkéje ki is villanik a felső szoknya alól: 34., 54. ábra. A "patyolat" szoknya kelméje fehér /55. ábra és a 35. ábrán a három nagylány közül a,két jobboldali/. A "páti szt" szoknya színessel mintázott "fehértarka" /a 35. ábrán a három nagylány közül a baloldalinak a szoknyája/. Ezek nyári és fiatalos ünneplők. Aljukon 6 cm széles, külön rávarrt fodor és fölötte "puppogó" szokott lenni. Keményítik. A IX. sz. elejéig kasmírszoknyát is viseltek. Ezt csak ingvállal vagy az azt némileg pótló "totyával" hordták /ós sohasem hasonló kelméből varrt ujjassal/. Az ünnepi felső szoknya leggyakrabban selyem, bársony, 1914 óta "brüss" is. Elején az egyik szél, amit a kötény fed, hitványabb kelméből készül. Szegélydisze az aljától kb. 10 cm-re helyezkedik el. A III. sz. végéig csak sima szalagdiszt, vagy "kanért" /egyszerű rátétdiszt/ varrtak fel. A századfordulón 4-