Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

5 soros disze volt, a következő elemekből: gyöngy applikáció', két sor "bodor", "puppogó", "pillangó", "sikrojt" /44., 45. ábra/. Az első világháború után "virágos szerszám" került a szoknyák aljára /5. ábra/. Lerakott szoknya

, "laposráncu szoknya" /47. ábra/ Öt szélből készül /egy szél 60-70 cm/. Kapcsoló kapoccsal csukják. Féllábszárig ér, vagy annál is rövidebb. Agyszerre 2-3 is elég belőle. Napszámosok 1915 körül kezdték viselni, jobb gazdák csak az 1920-as évektől. 1940 óta általános.' A "lekötéssel" jár együtt. Gartán egy-két évtizeddel hamarabb lett általános, mint Kapuvárott. , Anyaga hasonló a húzott szoknyáéhoz. Az ujabban flokonból, "tarkából" készülő felszegés csak 6-8 cm széles. A "kemény szoknyák" 1925-30 óta mind ilyenek. Az 1930-as évek óta gyakori a szövet szoknya /61. ábra/. Az ünneplő szoknyák cifrája alkuktól 5 cm-re helyezkedik el. "Tarka szoknyára" "sujtás szerszámot" és "kerepint" /farkasfog/ is szoktak tenni. A napszámosok szoknyájának disze 1930 óta csak "felhajtás" szokott lenni. 2. Felsőrészes szoknyák Szabott felsőrésszel. Kantáros szoknya

, "nyakbavetős szoknya" "Bélűt szoknya" /bélelt szoknya/: két réteg karton közé varrt vattával. Bősége 4 szél. Ráncolt, hason sima. Derékban kartonnal befoglalt, alja "bécsi pirossal" "van foglalva", azaz szegett. Blöl levő hasitéka átakasztó kapocscsal csukódik. Súlya miatt két vállpánt /"nyakbavető"/ van rávarrva, hogy le ne csússzon viselőjéről. Néha zsebe is van. A XII. sz. legvégén kezdték hordani. Napszámosok 1920-30 táján abbahagyták viselését. Az első világháború előtt nagylányok, asszonyok télen-nyáron hordták ünnepen a