Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A KAPUVÁRI /ÉS GARTAI/ PARASZTVISELET - Előállítás és beszerzés

venni: "Elsőbe mikó kontyra fésüköttünk,szenpálkor mentünk Kapuvár rá, c." - A XIX«, sz. elején házaló és üzletben való kereskedelmet folytattak ezen a vidéken, llem tudjuk, mikor kapcsolódott ezekhez harmadiknak a vásárokon árulás. A XIX. sz. közepén mindhárom értékesitési megoldás kb. egyforma arányban élhetett egymás mellett. A XIX. sz. második felében a házalással felhagytak és a XX. sz.-ban a legnagyobb szerepet az üzletben árusitás kapta. De a vásározás is szinte végig megmaradt, amig ezek a rőfősök működtek. A századfordulón a vásárokon "tót" kereskedők is árultak ruházati cikkeket. /Részben a gyolcsos tótok utódai/ Az 1904-es vásártérképen van egy soruk a 'zsibárus tótok"-nak /1. ábra/. Csak vásározni jártak ide, meg Pápára, Celldömölkre. A 20-as években még egy Zacsik Antal nevü járt Kapuvárra. Később ezek a kereskedők meggazdagodtak,emeletes házat vettek és abbahagyták a vásározást. Az 1930-as évek vége felé kikerült az ügyes, hozzáértő kereskedők kezéből Kapuvár ruházati ellátása. A cifra, főleg külföldi gyártmányú cikkekben hiányok kezdtek mutatkozni, amit a háborús évek még fokoztak. A helyi viselet fenntartására törekvő kapuváriak szükségmegoldásokhoz folyamodtak,, Mivel helyben már nem kapták meg, a Felvidékre jártak bársonykendőkért, Érsekújváron vettek bársonyt, Galántán "rózsás pántlikát" stb., mert az ottani üzletekben még hozzá lehetett jutni. Budapestre is jártak bevásárolni, amint anyáik, nagyanyáik még Bécsbe. Már a helyi rőfösök működése alatt is, de főleg megszűnése után nagy szerepet kapott a folyamatos ellátásban a ruhák öröklése. A gazdacsaládokban volt ez jelentősebb, ahol nagy készletek voltak drága, szép ruhákból. A napszámosoknál az öröklés nem elégitette ki az igényeket, ők kéz alatt, általában fele áron vettek használt ruhát. Többnyire gyermektelen öregek adták el nekik levetett fiatalos ruháikat, ken-