Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

KAPUVÁR TÖRTÉNETE - Természeti környezet - Társadalom

I. Kapu királyi vár volt I. Istvántól Zsigmondig. Várőrsége Babotra telepített besenyőkből alakult, szabados helyzetű.^ A vár a rábaközi districtus központja volt.^ II. 1387-ben a Kanizsai család kapta meg Kapu várát és a hozzá tartozó falvakat.

5 Később a Nádasdyaké,^ majd egy időre a kincstáré lett a birtok. 1681 óta a herceg Eszterházy-család hitbizományi uradalma.''' A vár körül kialakult település a XVI. sz. közepétől kezdve mezőváros. A lakók eleinte csak a Nádasdyak által idetelepített magyar hajdúk, 1587-ben 37 család.^ A környező falvak is adtak katonákat a várnak.

1

^ A XVI-XVII. sz. fordulóján még Győr megyéből is menekültek ide halász jobbágy ok; s a mezővárosban polgárjogot nyertek.

1 Garta XVII. század végi telepítés: egyrészt kapui várkatonákból, másrészt német és horvát kertészjobbágyokból. A bevándorolt idegenek hamarosan elmagyarosodtak. A kapui várőrzők továbbra is szabadabb helyzetűek, mint a jobbágyok. Földet kaptak és katonai szolgálataik fejében hajdú kiváltságokat, robotmentességet élveztek.

1

^ A földesúri maiorgazdálkodás azonban korán megkezdte jogaik nyirbálását. III. 1709-ben a várat lerombolták.

15 Kapuvár "előző méltóságának csak nyomai maradtak meg". Termelő foglalkozásra tért át a lakosság. Bár már nem teljesítettek katonai szolgálatot a kapuváriak, hajdujogaik nagy részét sokáig nem tudták visszavonni földesuraik. Az Eszterházyak allodiumának terjeszkedése azonban fokozatosan csökkentette a hajduszabadságot. 1767-ben Kapuvárt is az úrbéres községek közé sorolták be, de ez gyakorlatilag is, elméletileg is csak jóval később és korántsem teljes mértékben vált valóra.

17 ElöljáIfi rói is hajduvárosnak vallották a XVIII., és "privilegiált mezővárosinak a XIX. században is.

1

^ 1871-ben hivatalosan nagyközséggé nyilvánították. A XIX. sz. vége óta járási