Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

KAPUVÁR TÖRTÉNETE - Természeti környezet - Társadalom

székhely, 1969 óta újra Táros, Garta a XVIII. sz. elejétől önálló falu, kisközség. Szintén Eszterházy-birtok. Történetével szorosan Kapuvárhoz kapcsolódott. "E helység is szabadalmas volt."^ Össze is épült a két helység, 1923-ban pedig hivatalosan egyesítették őket.

21 2. A kapuvári parasztság története a XVIII. sz. eleiétől az 1960-as évekig Kapuvár XVIII. századi fejlődésének is része volt a XIX-XX. sz. viseletének kialakulásában, ezért kell az utóbbi 250 év fontosabb jogi, társadalmi, termelési, kereskedelmi és kulturális jellemzőit vázolnunk az utóbbi 150 év viseletének bemutatása előtt. 1945 előtt Jogviszonyok a/ A föld birtoklása Az Eszterházy-uradalom, mint törvényesen egybentartandó birtok, megmerevítette a 16 ezer holdas kapuvári határ használatán való osztozási arányt a földesúr és a parasztság között. A lakosság száma egyre növekedett, a rendelkezésre álló földmennyiség viszont nem változott. Ez a tényező állandóan hatott egész korszakunk folyamán és fő rugója lett a kapuvári parasztság történetének - közvetve még viseletük alakulásának is. A vár körüli hajdútelep kialakulásától egészen 184822 ig csak 330 kishold "hajduhely" állt a parasztság rendelkezésére. 1660-ban még minden hajdúcsaládnak 4 kishold szántó és egy szekér szénát termő rét jutott ebből /kisebb a környék falvainak jobbágytelkénél, nyilván a föld jobb minősége miatt is/.

2

^ A XVIII. sz. elejéről összehasonlításul álljanak itt Garta és Hövej adatai: 1714-ben Gartán 47 job-