Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

Szó- És TÁRGYMUTATÓ

1952./. Hangfestő szó /

Benkő L

.: 1970. 688./. "kúttölös": 'négynyüstös, durva /vászon/'. Elsősorban dunántúli táj szó, legalábbis "kittölos, küttölös" alakjai /Ma gyar Tudós Társaság

: 1838./ - A kapuvári uradalom területéről 1552-ből van rá adat: "kytthel cubiti /kyttel, textilia/" /Kumorovicz L.B. - áj Kállai H.

: 1959. II. 195./. - Német eredetű szócsaládból /

Benkő L.

: 1970. 499./. "lajbli": 37., 117., 280. o. - A XVIII-XIX. sz.-ból eredő német jövevényszó /Bárczi 0.

: 1958. 101./. "lamerselem": lamé, fényes selyemféle. Francia szó /

Bako

s F^: 1966. 282./. "lánc": 300. o. - Szláv jövevényszó a honfoglalás és a mohácsi vész közötti időből /Bárczi 0.

: 1963. 118./. A legújabb irodalom szerint bizonytalan eredetű, talán északi szláv jövevényszó /Benkő L.

: 1970.715./. "lángszunü /selem/": vörös-sárga vagy más szineket játszó.

186 "lapos koszorú": 1. a koszorúiéleknél /b// "laposráncu": széles, levarrt, de le nem vasalt ráncokkal ellátott /szoknya, kötény/, "lekötős /bluz/": 285-286. o. "ieteritő kendő": 195. és 260. o. Onnan kapta nevét, hogy legtöbbször nem kötik meg, csak magukra teritik. "madzag": zsineg. - Ismeretlen eredetű szó. A XV. sz. elején tűnt fel, előbb mazzag alakban, ebből a mohácsi vész körül madzag lett. /Bárczi 0.

: 1941.; 1963. 248.; Benkő L.

: 1970. 810-811./ "majkó": gyermeknek 283-284. o. "kis majkó" 283-284. o. női: 284. o. - Megyeszerte előforduló ujjasnév. Rokonai a kacamajka

. bajkó

, német Balka /'Spenser'; Harter. H«

: 1958. 122./, kacabajkó alakok. A kacamajka szó valamelyik szláv nyelv-