Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

Szó- És TÁRGYMUTATÓ

bői jöhetett a XIX. sz. második felében /Bárczi 0.: 1941; JJenkŐ L.

: 1970 . 293./. "mamusz": 135. o. Bárczi G.

: 1963. 272. szerint oszmán-török jövevényszó. Benkő L.

: 1970. 834. azonban bizonytalan eredetűnek tartja. "margitkötő": géphimzés esik /vö.: "kötő"/, "margitdisz, margitszalag", 46. o. "márjás szalag": 1. szalagfélék "masina": /varró/gép "matéria": 37. és 44. o. Latin szó, keÍmenévként mellényfélék: 1. pruszlikfélék "melles": férfi 275. o. női 280. o. - A szó a mell testrésznévből képzett főnév, "melleses szoknya": 268-269. o. "melleskötén": 268-269. o. melltti: 301. o. "mente": 117., 123-124. o.

334 - A szó /1543/ ismeretlen eredetű /Benkő L.

: 1970. 891./. "mizli": a/ nyakfodor 279. o. b/ szegőzés /ruhadarab, pl. ingféle mellén/ - A szó eredete talán a francia chemise

? mosás, szapulással: 142-144. o. "muzsikaránc": harmonika szerű ráncolás textilián, bőrön 293. o. művirágok: 303-306. o. nadrágfélék: 117., 287. o.

393 ellenzős nadrág: 287. o. - A nadrág szó a XIV. sz.-ban tűnik fel. Délszláv /eredetileg óbolgár/ jövevényszó /Bárczi G.

: 1941.; Benkő L.

t 1970. 992./. "nadrágszij": 275. o. - A "szij" a finnugor szókészlet tagja, w « _G.: 1963. 20. "necc": 65. o. - A neccöl a XVIII. sz. végén v. a XIX. sz.