Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

JEGYZETEK

217. F.,: 1840. 50. 218. Szanyban a XX. sz. eleje óta a lakodalmas kocsin, a lány kelengyéje között előkelő helyet kap a "masina" is. Kényesebb darabokat azonban a két háború között is szokás volt kézzel varrni: "A szoknyát mindig kézzel varrtuk, hogy a világér ne húzzon." 219. Kresz M.

: 1952. is emliti ezt a jelenséget. 220. Összehasonlító adatok: Fél E.

: 1940/a 386-395. A 394. lapon a szerző igy magyarázza a ruhadarabok megjelölését: "Amely községből jeggyel ellátott ruhadarabunk van, ott nagycsalád rendszernek, vagy mindenesetre olyan közösségi életnek, melyben a közös mosás szokása él, kell vagy kellett lennie a múltban." Kapuvárott a tárgyalt időszakban nagycsaládról már nem lehet szó. 221. Körülhurkolt kis lyukkal jelölés gyakori volt gatyán /és pendelyen/ más vidéken is. Pl. £ NrM 59.183 ltsz. csökőlyi gatyáján. 222. Faragó S.

: 1960/a. 223. Hasonlóan "fogazták" a fekete férfi kötényt a Győr megyei Tápon is. Ott "birkafognak" nevezték ezt a díszítést. A Sopron megyei Kópházán is diszitettek igy fekete fiukötényt: NrM 2.911 ltsz. 224. Helytelenül ir.ia Hajós E.

: 1941. 175.: "A férfiak ingét Kapuvár vidékén elől a mellén két oldalon piros, sárga és kék fonalakkal kihimezik, ugy mondják otthon: "tikkelik"." Kapuvárott nem használtak sárga és kék fonalat férfiingen, csak Szanyban fordult elő. 225. Szintén tévesen írja Hajós E.

: 1941. 180.: "A kapuváriak bokros ingének ujját "filéhurkolásu" Csipkével díszítik, amelyet ők "neccelésnek" neveznek." A "file" és a "necc" nem azonos! 226. Podmaniczkv Zs.

: 1943. 43. 227. ík_,: 1840. 50-51. 228. F^,: 1840. 44., 49. - Itt jegyzem meg, hogy bővebb jegyzetekkel közöltem egy cikket a varrónőkről: Horváth