Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

JEGYZETEK

T.: 1966. 229. KRM: 1812. 230. Csornán divatjuk multáig házilag himezték a fehér fejkendőféléket. 231. Általános. Pl. Szanyban is ugy volt. 232. Szanyban is férfi szabók voltak előbb, aztán varrónők. 233. Szanyban is varrónő csinálta a hitványabb férfi ruhadarabokat. 234. Később már Szanyban is varrónőktől tanultak a fiatal varrónők. 235. Szanyban is csináltak gyermekruhát is. 236. Csornán, Szanyban már a szabás is más. 237. Divatot is ők csináltak, pl. az egyik "varró" készítette az első "nyakait" 1900 táján, annak nyomán terjedt el hamarosan. 238. Pl. a közeli Burgenlandban is voltak fehér kendőket himző specialisták: "Nicht immer wurden die weisse Pötzen von den Mädchen selber gestickt, oft gab es eine Stickerei im Dorf." /Allhau-Buchschachen vidékének ünnepi viseletéhez. Harter. H.

: 1959. 46./ 239. Kresz M.

: 1952. 240. Kapuvár közvetlen környékének községeiben is specialisták hímeztek. 241. Sopron megyében pl. Csorna, Szany, Szil, Egyed, Szárföld; Győr megyében Nyalka, Táp, Nyul főkötőinek hasonló a váza. 242. A LisztM-nak volt egy kis gyűjteménye varrónői díszekből, de háború során elpusztult. 243. Elterjedt a Rábaközben női, sőt férfi kötényeken is. 244. A Somogy megyei Karádon pl. "békanyelves" a neve ennek a díszítésnek. 245. Szanyban is használtak előre elkészített gatyarojtot. 246. Távoli párhuzam pl. Torockó népviselete, amelyben "szinte mindegyik ruhadarabnak külön hozzáértő kismestere volt". /Nagy J.

; 1957. 10-11./