Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

lej es /könnyű textiliából készült művirág/ is van, hogy különbözzön a menyasszonyétól. Az elsőáldozóknak is hasonló volt. Ilyenféle a lányok táncos bokrétája, abban kevesebb a mirtusz és több a búzakalász, ami rezeg a fejükön tánc közlen. Hajukra és mellükre is szoktak tűzni a XX. sz. első évtizedeiben /55., 117. ábra/. Mirtuszán papirlapon

. "bokréta", férfi Kisebb fehér mirtuszág, esetleg kevés gyönggyel diszitve, és ráerősítve egy csipkézett préselésü, ovális, kb. 8 cm hosszú papirlapra. 1920-40: elsőáldozó mellén, kabátjára tűzve. /Aztán elteszik emlékbe a Mária-házba./ 1925-40: lakodalmi jelvény minden meghivott férfi fejrevalóján. 1940 óta a vőlegény és a vőfély ilyen bokrétát tűz a kabátja hajtókájára az esküvön. Viaszbokréta

, "viaszbokréta", férfi Összekötözött fehér mirtuszágak és kisebb diszek: kevés kék művirág nefelejcs, zöld papirlevélke és ezüst vagy arany rezgő, "búzakalász". Alatta csokorra kötött taftszalag. A szalag az 1930-as évek elejéig rózsaszin vagy kék vagy fehér, "pillangókkal" diszitve. Majd az 1940-es évek elejéig már csak sima fehér szokott lenni. Használata: a/ Fejrevalón viselték: 1910-20 körül a legények lakodalomban. 1915 és 1940 között vőlegény /52-54. ábra/ és vőfély. A vőlegény bokrétájában 3-4 fehér ág, 5 "búzakalász" és 1-2 nefelejcs szokott lenni, a vőfélyében valamivel kevesebb. Az 1920-as évek közepéig a templomi bejelentkezéstől kezdve a három vasárnap kitette a bokrétát a vőlegény is ós a vőfély is. Akkoriban farsangkor "tele volt bokrétával a templom" a miséken. 1930 körül már csak a vőlegény tette ki