Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

mindhárom vasárnap, a vőfély csak az utolsó vasárnap, Majd az 1930-as évek második felében mindketten csak az esküvő vasárnapjára tették föl a bokrétát. A vőlegényről a lakodalom éjjelén vették le. b/ Mellen viselték: 1910-1930 között az elsőáldozók, valamivel kisebb bokrétát. Az 1920-as években a lakodalmi vendégek a bokrétájukat. 1940 után a vőlegény és vőfély bokrétát is. Korábban csak iparosok tűzték mellre. - Nősülési korba jutott legén/t vagy Iv.ízasembert vőlegénybokrétával temetnek. Szines bokréta

, "golós bokréta", "csörgős bokréta" Összetétele: selyemből, tüllből, vattából készült, piros, kék és rózsaszin művirágok /rózsa, bimbók és nefelejcs/, drótra dolgozva, zöld és ezüst papirlevelekkel, közben kevés rezgő, lamella, zsenilia, ezüstpapirból sodort tüskék stb. Jellegzetes elem minden bokrétában egy-két "goló": fujt üvegből készült, piros, kék vagy ezüst gömb, sokszor üreges gömb vagy nyújtott alak. A szines bokréta változatos összeállítású és nagyságú lehet. A XIX. sz. végén nemzetiszínű szalag is kerülhetett mellé. A XX. sz.-ban többnyire "atlac" szalagcsokrot kötnek a tövére, szalagja kék, vagy rózsaszin vagy meggyszin;"pillangóval" kivarrott. Emlékezet óta kb. 1906-7-ig volt divat. Mindig fejen viselték. Elsősorban férfiak disze, divatjának idején a nők inkább élő növényi diszt has/.náltak. A XIX. sz. közepétől főleg a legények jelvénye. A szazad végéig ünnepen még kisfiúk kalapján is volt /34. ábra/. Általában minden legény viselte, főleg táncos alkalomra, toll mellett is. Lakodalomban a lányoknak is veit. A vőfélynek 3-4 darab, a vőlegénynek 5-6 darab volt a kalapján, egészen fedte a pörge kalapot. Két-három bokrétát tűztek ki a "reguták" és azok, akik "legényt temettek". 1920-ig szoktak ilyen bokrétákat tenni halott gyer-