Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

"melleses szoknya" fölött, csipővastagitás céljából. Öregek máig viselik. A vattázott szoknyát pár évtizede a vastag takaróflanellböl varrt "abaszoknyával" helyettesitik, amiből kettőt is felvesznek. Iskoláslánynak az "ubbon" alá való "parget" alsószoknyája vállpántos, hogy le ne csússzon a derekáról. Felsőrészéé pendely. "vállas püntő", "püntő", "pintöl" /63. ábra/. Anyaga kendervászon. Felső része és az elől-hátul rávarrt kantár kétszeres anyagból készült. A ráncolt szoknyarész "báb" nélkül /esetleg 3-4 cm széles belső pánttal megerősítve/ van hozzávarrva a felső részhez. Hasitéka elöl van, derékban ráerősített madzaggal kötik össze. - Egy múzeumi példány felsőrésze hátul keskeny, és egyenesen vágódik le, vállpántja külön van hozzávarrva,, Felnőtt nők legalsó és gyakran egyben felső ruhadarabja is volt a XII. sz. végéig. Alsóruha szerepében a hoszszuing elődje. Nyáron gyakran csak egy kötényt kötöttek elé, ugy kapáltak, szedtek dohányt. Az utóbbi munkához esetleg a ruha fölé húzták később kötényként /"dohányos püntő"/. A századfordulón már csak ünnepen vették föl nagygazda lányok, menyecskék, mert igy délután gyorsabban át tudtak öltözni a templomi "bokros" ingből a délutánias "kézelősbe", mintha hosszuinget váltottak volna. Melleses szoknya

, "melleses szoknya", "ósószoknya, alsószoknya" /64. ábra/. A "melles" rész elejét a XI. sz. elejéig egybeszabták. A két világháború között lett általános az elejébe toldott "bögy". Anyaga karton, esetleg barhent. 4 cm széles "báb"-bal csatlakozik hozzá a négy szól "pargetből" varrt, ráncolt szoknyarész. Ez a legrövidebb /legalsó/ szoknya, térden fölül ér. Hasítéka hátul van. A "nyakbavetőjót" hátul keresztezik, elöl simán legombolják. A derekán hátul felvarrt madzagot előre vezetve kötik meg. Ujabban biztositótüvel erősitik fel.