Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

jegybe vőlegényének és ajándékba apósának., ^

Köténypótló

. "kötén", férfi Az 1930-as években legények gyakran gatyához kötényszerűen felkötötték a "királszünü selemkéndőt". 3. Csipkés szélű kendők /A XIX. sz. eleje óta viseltek/ női Alkalmazási kör, megformálási lehetőségek: Áll alatt kötött kendő

, "fejre való keszkenyő, keszkenyő" A "tarka kendő", szélén horgolt, fehér csipkével nagylányoknak és menyecskéknek /48. ábra/ mezőre menő, a XIX. sz. végétől kb. 1945-ig. A "bokárselem kendő", szélén vékony horgolt vagy "file" csipkével az 1940-es évek óta asszonyoknak nyári ünneplő. "Tilámli": gyári himzésü tüllkendő, a szélén gépi "verett" csipke vagy kézi "necc" csipke. "Pillangós kobakhoz" és "selem szoritóhoz" viselik, "bokros inggel" vagy bársonyruhával. Asszonyok nyári nagy ünneplője, templomi alkalmakra; a XIX. sz. utolsó harmadától az 1940-es évekig. "Varrott kendő": "patyolat" /29. ábra/ vagy tüll alapon fehér kézi himzéssel. Szélén gépi vagy neccelt csipke. Használata hasonló a "tilámliéhoz", de még ünnepélyesebb. A XIX. sz. derekán is viselhettek már hasonlókat. A himzett fehér kendőket ugy szokták felölteni, hogy átlós félbehajtásuk után tenyérnyi szélesen még viszszahajtják kétszeresre az arc köré eső részt, hogy keményebben megálljon. Vállkendő

, "nyakravaló keszkenyő, keszkenyő" "Tilámli", géphimzéses.Vállon csak lányok viseltek "tilámlit", esetleg gazdagabb menyecskék. /Általában férjhezmenetel után már fejkendőnek használták./ Szép pruszlik fölé való nyári nagy ünnepen és lakodalomban. Táncos alkalmakra még egy selyemkendőt is vettek fölé, csak a csipkéje látszott ki /55. ábra/. Felöltés alőtt a nyak köré eső szé-