Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

ÖSSZEFOGLALÁS

let már egyszerűbb és polgáriasabb, mint a kapuvári} s a szanyi viselet a csornainál is puritánabb egy fokkal. Kapuvárott csökken a vászonnemü szerepe a nyári- és alsóruhában. A tárgyalt korszak közepén ment végbe egy fon­tos folyamat: az_al_sj5ruha s_zj L n^e_ H f_orra.dalmi_^ változása. Az eddig bá.zi_+_kisi_piari ké sz.it é_sü _al_apanyagot_ íjalyáltptia a gyári. Akiknél a nemzedékhatár ezzel a váltással esik egybe, igy beszélnek: "Az öregek ugyanúgy őtöztek, mint mi, csak hát alsóruhába vásznakat hortak, mink meg gyolcsot." wu A női alsóruházatban a felsőrészes pendelyt felvált­ja az általánosan elterjedő hosszuing. Felsőruhában a férfiak télies öltözéke konzervativan őrzi világoskék szinét, csak a korszak végén lesz sötétkék. A környéken mindenütt hamarabb sötétedett el a férfi vise­let. A női felsőruházatot ujabb anyagokkal és díszekkel a helyi rőfösüzletek látják el. A ruházat előállításában nagyon jelentősek lettek a parasztvarrónők. Működésük folytán megnő a görbe szabásvona­lu ruhadarabok aránya a korábbi egyenes szabásvonaluakkal szemben. Varrónők készítik a férfiak társadalmi rangjelző ruhadarabját, a "sikselem purucot" is és a női fejviseletet díszesebbé tevő, szintén társadalmi rangjelző "pillangós ko­bakot" is. Az alsóruhán egyre több a kézi himzés. A gyolcs ter­jedése a szabadraj zu technikák térhódítását hozza magával, s a vásznon készülő szálszerinti hímzéseket lassan visszaszo­rítja. A korábbi piros-fehér helyett a köznapi darabokon egyre színesebb lesz a himzés, az ünnepieken viszont telje­sen fehérré válik. A hímzések készítése egyre inkább specia­lizálódik: parasztvarrónők, helybeli himzőspecialisták, majd a szomszédos Hövej község himzőasszonyai kezébe kerül. A XIX. sz. végén megjelenik a varrógép és vele a gé­pi himzés, "tűzés" a felsőruhán. A kisiparosok ill. specia­lista varrónők csizmán, "majkón", sötétkék posztóruhán al­kalmazzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom