Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

ÖSSZEFOGLALÁS

A ruhadarabok általában mérték után, rendelésre készülnek. Mértékvételkor a századfordulóig mellőzni szokták a mértékegységeket. Csak a konkrét méreteket rögzítik. Ebből a korból már ismertek a parasztos gyerekruhák. A férfi és női öltözéktipusok előző korszakban kialakult fő fajtái megmaradnak. A női viselet azonban a "bokros inges" változattal is gazdagodott. Divatba jön a "bokrosán" öltözés, kiteljesedik a csipőt hangsúlyozó és a mellet ellapositani törekvő divat, amit a nagygazdák irányítanak. A lányok hajviselete már polgáriasabb, feltűzött. A nők sokféle ékszert viselnek. A gazdagabb öltözékek ékesitő-jelölő funkciója is teljesebb. A ruházat szinezésében a fehér szerepe csökkent. A szines kelmék aránya kissé megnőtt. Nagyobb lett a szerepe a "barnának", árnyaltabban jelölik az öregedést, az egyházi böjti időszakokat stb. Bizonyos külső hatások is közrejátszanak a viselet alakulásában: a millenáris kiállítás hagyományápoló jelleggel, a helyi egyházi szervek néhány tilalommal. H armadi k_ko rs zakj_ az_el_sj5 világháború végé tő]_^_a_más£di_k_v^lágháboru_vé_géÍ£ A kapuvári paraszttársadalom tovább rétegződött. A lakosság szaporodása növeli a földinséget, egyre több a napszámos. Folytatódik a kapitalizálódás, sokan ipari üzemeknél helyezkednek el. Sok a katonaviselt vagy Amerikából hazatért férfi, aki uj életformát keres. A háború okozta gazdasági, anyagbeszerzési nehézségek is hatnak a viselet alakulására. I_smé_t a f_el_sj5ruhában_t£rj;énne_^^ jré_ben uj^ _egy_s^erübb_di_vat_ke_zdő_dik, a J[é£fiak a korszak végére kivetkőznek és megkezdődik a gjejrmekek kivetkőzése is

. A már Kapuvárhoz csatolt Gafta viselete egy fokkal mindig előbbre haladott, kivetkőzése is hamarabb kezdődik. A