Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)
A viselet
asszony öltözéke eleinte azonos a lányával, "s' csak lassan, ha korosodik, cseréli az igen élénk szineket kevésbbé szembetűnőkre e" 492 Kapuvárott a századforduló óta sötétkéket, sötétbordót kb. 45 évig viselhetett az asszony. Sötétzöldet még egy évtizedig. Kb. 50 éves kortól a barna lett az uralkodó a ruházatában s nemsokára a fekete. De sokan halálukig sem jártak feketében, csak barnában; kivéve, amikor gyászoltak. Polgáriasodó tencencia az az Ízlésbeli változás, ami a XX. sz.-ban bekövetkezett: a "barna" fokozottabb megkedvelése a fiatalok körében is, akik pedig viselhetnének élénkebb szineket is. A napszámos réteg nőtagjai terjesztették ezt az uj divatot. A szegényebb lányok egyetlen bársonyruhája gyakran épp fekete, tehát "nagy napon", amikor bársonyruhába öltöznek, pl. karácsonykor feketében vannak. Pl. egy gartai /félig iparos családból való/ lánynak az édesanyja az 1900-as években mindig a legcifrább ruhákat vette, mert ez volt a legnagyobbik lánya, de a lány ellenkezett, ő csak "barnákat" akart. Az 1930-as évek óta a nagygazdáknál is "aki férhezment, szetté a barnábbat", tehát náluk is "má tul csecse vót" a menyecskének az élénk szin. A világháborúval is magyarázták a ruházat sötétedését: "A tizennégyes háború meggyütt, sok fiatalabb özvegy maratt, ki fiát vesztett el, jobban barnut a ruha. Meg az ember nem is őtözött fel jobban, mert a férfiak a háborúba vótak. Akkó fejér kendőt nem tettünk a fejünkre, pillangós fejkötőt se. Az ember asse tutta, melik órába esik el az ura. Utána még én is rátettem, fiatal is vótam, uram is épen hazakerüt." Csornán viszont már nem szinesedett vissza a viselet a háború után. Szanyban is korán divat lett, a környékbeli községekkel szemben is, hogy "igen hamar feketébe járnak az asszonyok." 4 ^ Színösszetételek Kifejezetten izlésmegnyilvánulásnak tekinthetők. A szinek összeillesztésének legegyszerűbb áttekinté-