Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)
A viselet
asszony ruhája, a keresztelőkéndő, régen általában fehér ruhába öltöztették a halottat, ma is gyermeket, fiatal lányt és legényt, fehér minden halott állkötő kendője, lábujjkötő szalagja és harisnyája, halottyivő lányok ruhája. "A régente általánosan viselt vászonruha fehér szine még azután is megmaradt istentiszteleti és Ünnepi /kultikus/ szinnek, amikor az emberiség a szinezéssel megismerkedett... A kultikus fehér szin lassan a tisztaság, ártatlanság és szüzesség jelképes szinévé állandósult, az ünnepek és ünnepi alkalmak ruhaszinévé 7ált. H * Ebbe a képbe jól beleillik a Kapuvárról megismert szerep. b/ szines Egész tárgyalt korszakunkban nagy szerepe van a kapuvári viseletben a kisipari és gyári szines,festett kelméknek. Nagyrészt olcsó, szennyeződésre nem kényes anyagok ezek és ezért is terjednek gyorsan. Ilyen gyakorlati szempontok szoritják ki lassan az alsóruhákból is a fehéret: férfi ing a XX. sz.. eleje óta, női ing a XX. sz. közepe óta szokott szines is lenni Kapuvárott. A szinesnek egyik fajtája, a "fehértarka" Kapuvárott sajátos átmenet a fehér és szines között. Szerepe a fehéréhez hasonlit. Pl, virágvasárnap jelölője. Világoskéket és a kedvelt világos rózsaszint sok asszony csak addig viselte, mig "el nem családosodott", mások 30-35 évig. A piros az egyik legkedveltebb szin, de kedveltsége valamivel az országos átlag alatt marad. Vele együtt ugyanis a lila és a tüzes középkék is gyakori, akárcsak Vitnyéden vagy Szanyban is. Kapuvárott ez a három szin a leggyakoribb már a kisgyermekek ruháján, ruhadiszein, a gyermekek, férfiak ós nők minden lehetséges ruhadarabján, kb. 40-45 éves korig. Aki 50 éven tul van, "nem visel piros ruhát. A mán magán tul van. Itthon viseli, de valahova el nem menne benne." Piros szinü alsószoknyát még böjtben is viselhetnek és a