Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

tétzöld, sötét "kévészünü" = barna összefoglaló neve. Szanyban pl. a kékfestőkelme is "barnatarkának" számit./ - A szincsoportok szerepe a kapuvári ruházatban: a/ fehér A vászonruhának fehér a természetes szine. Gyakorlati okokból tehát a XIX. sz.-ban gyakoribb volt a fehér a ruházatban. Ékesitő szerepű pl. a férfiak fehérhimzésü darabjainja nők "patyolat" szoknyáján. A kapuvári izlés nem kedveli az országos népi átlagnál különösebben a fehér szint. Az önellátás visszaszorulásával a vászonnemü fehérsége is visszaszorult a viseletből. A fehér szin személyek szerint a következő ruhadarabokon szokott megjelenni: férfinak: ing és gatya lány: szoknya, ing vagy ujjas, kötény, harisnya, vállkendő; teljes ruházat, jelölhet elsőáldozás, bérmálkodás, nyoszolyó, menyasszony állapotot menyecske: hasonló ruhadarabokon, 30-35 évig /55. ábra/ fiatalasszony: ujjas és "keszkenyő", 40 évig középkorú asszony: "keszkenyő", 45 évig A következő alkalmakat jelölheti pl., a fehér: lakodalom /55. ábra/, újév, "ujholdvasárnap" /minden hónap első vasárnapja/, nagycsütörtök, Mária-ünnepek, körmenettel járó ünnepek, bucsu, keresztelő. Szendrey Zsigmond igy ir a fehér szin hazai népviseleti szerepéről: a fehér ruha a népnél a lányok ruhája, aszszonyok kendője, legények ünnepi kézikendője, elsőáldozó lány, Mária-lányok ruhája, "s ugy látszik, régen kötelezőleg fehér volt a bucsuruha is", fehér a lányok ruhája fehérvasárnap, menyasszony és nyoszolyólányok, egyházkelőbe menő