Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

A szin viseleti szerepe Itt-ott már elég sok szó esett a dolgozatban a kapuvári öltözködés formai elemeiről /anyagok, szabásformák, diszités, öltözéktipusok,, A szabások részletesebben a függelékből ismerhetők meg/. Arról is szó volt, hogy melyik viseleti forma mikor mit fejez ki. A szin szerepét itt foglaljuk össze. A szineket ugyanis külön is érdemes megvizsgálni, hiszen a viselet legkifejezőbb összetevői. Amellett, hogy gyakorlati igényeknek eleget tehetnek /pl. a vásznat kékre festik, hogy ne piszkolódjon/, elsősorban ékesitő-jelölö szerepük szokott lenni, nagyon határozottan utalhatnak személyre és alkalomra. Izlésmegnyilvánulást is mutathatnak. /Még hiedelemmel kapcsolatos szándékokat is hordozhatnak a viselet szinei./ Szinesöpörtök Ha a szinek jelölő szerepét vizsgáljuk, a szincsoportokból indulhatunk ki. Az ujabb magyar népviseletekben /főleg a női viseletben/ ugyanis három fő csoportra oszlanak a szinek. Mindegyik másféle ünnepeknek /alkalom/ és más életkorcsoportnak /személy/ szokott megfelelni: fehér tulajdonképpeni szines fekete Bizonyos községek esetében /pl. Bag, Pest m./ élesen elhatárolódik a három csoport funkciója /legalábbis az ékesitő-jelölő öltözékekben/, másutt elmosottabb, mint éppen Kapuvárott is. Kapuvárott és általában a Dunántúl északi és nyugati sávján /pl. Martoson

4

^

0

/ a fenti csoportositás módosul: fehér szines /csak az élénkebb szinek/ "barna" /a fekete és a sötét szinek, sötétkék, sö-