Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)
Összefoglalás
panyőkát használták. A panyóka /elbontott zsák, négy sarkán madzaggal/ nem általánosan elterjedt teherhordó eszköz a szigeten. Használatáról megbízható adatokat csak Pócsmegyerről kaptam. E teherhordó eszköz elterjedésének akadályát adatközlőim abban látják, hogy a szigeten a szérűskertek nem közvetlenül a kertek végében voltak, tehát távolabb az istállótól s igy sokkal célszerűbb volt kocsival behozni az 198 állatnak való takarmányt. Az első világháború után as un» komóthám is megjelent Szentendre szigeten,pontosabban Tahitótfaluban egy gazdánál. Elterjedésének fő akadályaként a szigeti lovak fajtáját emiitik. Adatközlőim elmondták, hogy a főváros fuvarozási gyakorlatából ismert huzó szerszám a szigeti könnyű, vékony lovakra nem volt alkalmas, nem volt jó. ^ Ugyancsak az első világháború után jelent meg Tahitótfaluban egy gazdánál az un t kämetjárom ,használata azonban nem terjedt el. Joggal tekinthetjük az egyedi előfordulást egyéni kísérletnek, szórvány-jelenségnek. ^ 12. Egy adott térségre a kimutatható hiány éppen ugy lehet jellemző, mint a jellegzetes un. "néprajzi specifiku mok" jelenléte . Nem került elő a szigeti teherhordás eszközanyagának vizsgálata során a zsákhordófa . A főleg palóc területen elterjedt eszköz ismeretének és használatának hiánya nagyon tanulságos. Szem előtt tartva, hogy a szigeti kultúra több palóc elemet tartalmaz, továbbá, hogy a sziget falvaiban vízimalmok működtek, felmerülhet az adatok elégtelenségének hiánya. Az eszköz ismeretével kapcsolatban ez előfordulhat, de a használat terén aligha. Az eszköz használatának alapvető feltétele a nagyméretű un. "embernyuzó" zsákok használata, mely a bőséges szemterméssel, következésképpen a jó termőtalajjal rendelkező nagy gazdaságokkal, uradalmakkal s általában a tárolásnak zsákos formájával van kapcsolatban.^ A sziget gazdasági-gazdálkodási viszonyai mindezeket a fel-
