Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

Bevezető

nem tér el jelentősen. Fekvése azonban eredményez néhány sajátosságot, különösen a szél mozgását tekintve. Az északi, valamint a nyugati szelek ellen a Börzsöny hegység védi, de a Duna felé nyiló völgyek irányából erós szél zúdul a szigetre, továbbá a szárazföld és a viz különböző gyorsaságú felmelegedése és kihűlése révén, állandóan gyenge szél érezhető. A Duna vize feletti erős széljárást, mint azt a vizi közlekedést tárgyaló fejezetben majd látni fogjuk, a hajósok kihasználták. Az átlagos évi csapadék 550 milliméter körül van, a csapadékos napok átlagos száma 128, melyből 22 havas nap. Az évi átlagos középhőmérséklet 10.5 Celsius-fok. Az évi közepes felhőzet 5,3 /a 0-10 skálában/, azaz kicsit több, mint félig borult. A vegetációs időszakban - kedvező évben is - előfordul 4-5 hetes aszály is, s bár a Duna hőkiegyen11 tő hatása némileg érvényesül, az északi és nyugati oldalon húzódó hegyek felől gyakori a tavaszi fagy lehuzódása.® Klima tekintetében tehát a sziget inkább az Alföldhöz csatlakozik, melyet a környező hegységek csekély mértékben módosítanak. A természetes növénytakarót figyelve,fekvésénél fogva az alföldi és a pannóniai flórakörnyék között foglal helyet, átmeneti egységet alkotva. A Duna fás szigetei közé sorolható. Kogutowicz Károly térképe ártéri erdőt jelez a szigeten, melynek alkotói a különböző füz /Salix/ és nyár /Populus/ fajták.^ A szigeti ember legfontosabb fája, az akác /Robinia pseudoacacia/ erdő képzésére ha nem is alkalmas, de bőven található a szigeten, főleg az utak mentén és a homokdombok övezetében. A klimatikus, éghajlati és talajtani adottságok, ha nem is közvetlenül, de közvetve szoros kapcsolatban vannak dolgozatunk tárgyával. A talaj és az éghajlat, ha nem is kezdvez a kimondottan fás vegetációnak megalkotásához, de akadályokat sem gördit, s ezzel adta illetve adja meg lehetőségét jelentős méretű gyümölcsfakultura kialakításának, mely