Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 14. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1969)

U. Kerékgyártó Adrienne: Adatok Bogdánd viselettörténetéhez

tek rá "fonakodni", erre, akárcsak a csizmatisztításra, szombat este, vagy vasárnap reggel került sor* Az első világháború után is még általában a menyasz­szony fehérbenesküdött. A fehér "fersing" alá szépen kiva­salt aljú "bő pendő" illett. Derekukra "gyócs" inget vettek, ennek "taré/j/san állt az ujja". A lakodalomba a fiatalok csak ráncos pendelyben, ingben mehettek, ehhez piros kötő járta. Az számított Bogdándon derék lánynak, "aki jdl ki van telve". A mellszorítót nem ismerték, felső testükre csak az ing került. Az idősebbek ráncos pendelye ez alkalomra érde­kesen volt szedve: a pendely alsó szélén, vagy egy arasznyi­ra két apró ráncból egy-egy nagyobbat szedtek. Néhány sorban megemlékezünk a halotti szokások közül a viselethez kapcsolódókról* Mikor meghal valaki, gyolcslepedővel takarják le, a fejére, szemére, nyakra való rózsás, rojtos kendőt boríta­nak. Elkészítik a "nyújtóztató"-1 /a ravatal kifejezést csak legújabban használják/. Magasra felrakják az ágyat szalma­zsákkal, rátesznek két felől két "halotti lepedő"-t /a "ha­lotti lepedő"-nek a "díszét" régi papirosokról, meg egymás térítőjéről szövik le» Nagy Elekné tiszteletes asszony is a­dott mintákat nekik/ erre emelik rá a "hóttat, felöltöztetve régi viseletbe". A halott feje alá egy tiszta szőttes, vagy hímzett párnát tesznek, meg még egyet, amin betegségében fe­küdt > Az idősebbeknek is "leánkendő"-t szoktak a fejéhez, lábához tenni. Bégen csak ott hagyták el a "nyújtóztató csi­nálást", ahol nem volt sok párna. Azonban a 40-es években már mindinkább "úriasan" koporsóba teszik halottaikat. A szegényebb emberre - ha nincs új ruhája, amibe ha­lálakor öltöztessék - a legkevésbé elhasználtat adják rá. A­zonban a legtöbben eltesznek, előkészítenek egy-egy régi ráncos vászonruhát - mondva^, "halálomra tartogatom". Az asz­szonyok rendszerint a lakodalmi ruhájukat őrzik meg e célra, s ha öregek is halálukkor, ebbe öltöztetik őket. Balog Gyuriné /sz. 1890/ anyósa anyját; Marci Julit

Next

/
Oldalképek
Tartalom