H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

dott vámszabása szerint például 1 mázsa vagyis 220 márka viasz után 20 frisaticum vámot követelt.

70 Sopron városa viszont 1394-ben egy akó méz után 4, egy mázsa viasz után pedig 6 dénár vámot szedett.

71 Azokat a kereskedőket, akik fizetés nélkül igyekeztek árujukat a vámon átcsempészni, mint pl. egyesek 1407-ben a pozsonyi révnél két szekér viaszt - megbüntették. 2 Itt jegyzem meg, hogy viasz szavunk szláv eredetű, első emlitése 1401-ből ismert mint személynév, "Vyazaros". A későbbiekben "Viuz" formában használják főleg. Ezen idők fejlett méhtartását bizonyítják azok az adatok is, melyek szerint középkori magyarságunk sok mézet illetve lépesmézet használt fel mézsör készítéséhez, mely kedvelt itala volt.

74 A III-IIII. században ugyanis népünk széles rétegei ismerték már a méhsör készítésének módját, s bizonyára nemcsak adóztak vele, de otthon is fogyasztották ezt az édes, jelentős szesztartalma italt, melynek erjesztési módját őseiktől tanulhatták. Ezt bizonyítják a későbbi évszázadok méhserkószitési receptjei is, melyek lényegükben azonosak a finnugor, török és szláv népeknél ismertekkel.

75 A méhsör fogyasztása országszerte elterjedt volt. Megjelölésére a néprajzi irodalom általában egyaránt használja a "mézser, mézsör, móhser" szavakat, valamint a "márc" szót, melyről általában megállapítják, hogy főleg a Dunántúlon ismert.

76 Ehelyütt is meg kell azonban már jegyeznem, hogy Nagykanizsa környékén csupán az előbbiek jelentenek erjesztett szesztartalom italt. Ajuárg, nem egyéb mézre vagy sonkolyra öntött pirított cukornál. A szó keletkezését több kitűnő kutatónk is igyekezett megfejteni, német, francia, legutóbb pedig latin eredetre vezetve azt vissza. A kifejezés "Márcadou" összetételben - mint helynév - már 1237 táján ismeretes Somogy megyéből,

79 de a későbbi századokban is találkozunk vele Marzado, Marchadoh, Mácadó stb. változatban.

80 Kifej ezetten italként azonban a "Nyolcz hordó márc" kifejezásben 1683-ban szerepel elsőként.**

1