Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

II. Lakás - A ház és a család

zépkori alapokon álló s a XYIII« században, majd a XIX. század első éveiben többször bővített templom a falu legnagyobb épülete, ünnepen helyének kellene lennie benne az egész felnőtt lakosságnak.^ A község többi igényének kielégítésére régebben a hagyományos formájú lakóházak kisebb-nagyobb mértékben megnagyobbított, - kiegészített változatai szolgáltak.Az 1956-ban lebontott /már évek óta nem használt/ régi református iskolának a bejárata ugyanúgy pitvarba nyílt, mint a lakóházaké, a pitvar hátsó felében megtalálhattuk a szabad kéményt is. A pitvarból nyílt kétfelé két osztályterem, mindegyiket kemence melegítette, melyeket a pitvarból fűtöttek. A mult század 70-es éveivel tűnt fel Átányon egy uj "középület stilus". A kőművesmesterek által a kisvárosi polgárházak mintájára épített paróchia /benne a pap és segédlelkész lakásán kivül az egyház irodájával, tanácstermével/, az új községháza, a jegyző, az orvos szolgálati lakása méretében, beosztásában, fedelével, falának sárga színével kivált a helyi épitŐstilusból. Ezek az épületek szolgáltak utóbb egyes jómódú gazdáknak mintaképül polgáriasabb jellegű, L-alaku házaik felépítéséhez. A ház és a család Az átányi lakóházak mind egy-egy család, helyi szóhasználattal, egy "házcsalád" számára valók. Ez a házcsalád csak kivételes esetekben korlátozódik egyetlen nukleáris családra. Az átányi lakosság - a régi országos szokással egyezoen - bővített családformában él /élt egészen a legutóbbi időkig/, ami azt jelenti, hogy a ház fia vagy fiai, házasságkötésük után sem hagyják el a szülői házat, hanem feleségüket is odahozva, továbbra Í3 együtt élnek, együtt gazdálkodnak az "öregekkel", egészen azok naláláig. így egyegy ház több - közel vérrokon házaspárt és gyermekeiket, rendesen 2-3,ritkábban 3 nemzedéket is magába zár /ami 8-1214 együttélő személyt is jelenthet/. Együttélésüknek alapve-