Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

I. Munka - Jegyzetek

4. VÖ.; Fél Edit - Hofer Tamás

: i.m. Agrártörténeti Szemle 7. /1963/ 566. 5. Itt említjük, hogy a munkában való fáradságot is csontjukhoz lokalizálják az átányiak. A kapálás, ásás fáradságát a "farcsontba" és hátukban a "gerincben,csigolyákban" érzik, a földhányást a vállcsontban, a kaszálást a karban s a lapockában, - a tavaszi első munkákról ugy beszélnek: "Minden csontunk fáj". 6. A jószág megterhelését hasonló módon a szerszámok méretezésével és beállításával lehet szabályozni. Általában minden igás szerszámból vannak ökör után, felnőtt lovak után és csikó lovak után való példányok, mellettük fölbukkannak 4 és 6 ökörre méretezett darabok is - ezek leginkább uradalmakban voltak találhatók. Ekéből például használnak ítányon hatos,hetes, sőt "kis hetes" és "nagy hetes" ekét, "a nagy hetesbe már erős iga kell, aki négy ökörrel szánt, az vesz olyant." A méret megválasztását tovább finomíthatja, hogy kisebb ekére nagyobb ekevas is szerelhető, pl. hatos ekére kis hetes ekevas. Ezeken az ekéken ismét beállítható, hogy milyen szélesen és milyen mélyen dolgozzanak. A szántás mélysége függ a talaj minőségétől, állapotától, a szántás céljától, szélessége azonban nemigen változik. lét lóval "egy fogatás" szélessége egy sukk, tehát az eke "egy ölben hatot kerül", ökör után másfél sukk, "egy ölben négy kerülés". A tövisborona szélessége hét sukk, de erős igához készítenek másfél sukkal szélesebbet is. TJgyanigy szélesebbek vagy keskenyebbek, nehezebbek vagy könnyebbek voltak a vasfogu boronák is, készültek 32 foggal vagy 40 foggal. A szerszám súlyát még növelhette a gazda rárakott teherrel, de - csúszó /talajsimitó/ és henger esetében - könnyíthetett is a jószágon a "maga bőr ivei", ha nem állt rá a szerszámra. 7. lakasék 19 öl szóles földjéből ehhez a teljesítményhez reggeli előtt 21 ölet, délelőtt és délután egyaránt 31-