Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

I. Munka - Jegyzetek

Jegyzetek 1. Illetve, ha ketten voltak, az egyik alhatott - a másik vetett. Ha csak egy ember volt, nem pihenhetett délben, míg a ló evett, vetnie kellett. Alulra- és felülrevetés rendszerében a gazda "reggel egy élővel elvetett,körülment, délig azt elég volt kiszántani. Délbe vetett másikat, aztán meg újra azt, amit délig . beszántott, másodjára. Aztán boronált és szántotta, amit délben elvetett..." 2. Fél Edit - Hofer Tamás

; Egy monografikus néprajzi kutatás történelmi tanulságai. Agrártörténeti Szemle V. /1963/ 565. Yö.; Hoffmann Tamás

; A . gabonanemüek nyomtatása a magyar parasztgazdaságokban. Budapest, 1963. 3. Más magyar vidékek példája szintén azt sejtteti, hogy a népes és összetett állatállomány népes, differenciált családi munkaszervezetet kivánt. A mult század második feléből az ország délnyugati szögletéből még 30 fő körüli nagycsaládokról is adtak hírt, 6-7 együtt gazdálkodó házas fiútestvérrel. A férfiak szerepét a helyi szóhasználat így különböztette meg; "öregkocsis", "kiskocsis" /mindketten a négyesfogat mellé/,"ökörbéres" /az ökörfogathoz/, "tehenes", "bornyász", /némelyik családnak ugyanis 5-6 tehene, 8-9 borjúja is volt/, s a "kanász" - ez utóbbi serdülő fiuknak való munkakör volt. Gönczi Ferenc

; Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 138. itányon, kivált az az általunk vizsgált időszakban, a családi munkaköröknek ez az állatállományhoz igazodó szakosítása halványabban jelentkezik. A Rózsáknál azonban, akik két egymástól elkülönülten fekvő ólaskertben, három istállóban és egy juhhodályban teleltették népes szarvasmarha és juhállományukat, négy kocsizó lovat s emellett ökör igát használták - szintén jelentős lehetett.