Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

I. Munka - Munkacsere és segitség munka

ti vállalkozás azoké volt, akik Északamerikába mentek az első világháború előtt. Hajdú Mihály azért hajózott át a tengeren, hogy "legalább 3 holdat szerezzünk, ne kelljen szolopásztornak vagy kukoricacsősznek menni, ha megöregszünk." Neki szerencséje volt, 18 hold földet szerzett, házat épitett - mások elvesztek hasonló vállalkozáson. M unk a es e r e_é js _seg_i_tségmunka A munkacserének Átányon a következő fő formái vannak; 1. / Közös munkák, amelyek nagy csapat munkást igényelnek és átányi felfogás szerint kizárólag segítségek öszszehivasával végezhetők. Ezeket a munkákat a kis- és a nagygazdaságokban egyaránt, függetlenül a család munkaerejétől, segítséggel végzik, a szolgálatot ugyanabban a munkában viszonozzák. 2. / Segitség olyan munkában, amit a család voltaképp maga is elvégezhetne. Az igénybevett segítők köre általában jóval kisebb, mint az előző esetben. A segítségkérés, segítségadás sokkal esetlegesebb az előbbinél, így a viszonzás is. 3. / Munkacsere gyalogemberek és igásemberek közt. Ez is lehet esetleges, néhány alkalomra korlátozódó, többnyire azonban tartós kapcsolatot teremt különböző üzemek, különböző vagyoni állású családok közt. Célja, hogy a gyalogembert a hiányzó igaerővel, a gazdát a hiányzó gyalogmunkaerővel ellássa, az elszámolás alapja a gyalog és igásmunka egymáshoz viszonyított árfolyama. Az első csoportba tartozik például a "tőzegtaposás", a tél folyamán összegyűjtött, lefojtott kazlakban megérlelt trágya szétterítése, lábbal való tömörítése, földarabolása tüzelőnek. A trágya hordása, elterítése, feldarabolása férfimunka, a taposás maga női munka. Ahhoz, hogy a taposás jól haladjon, 15-20 személy együttes munkája kívánatos.