Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)
I. Munka - Gazdálkodás a fizikai erővel
nők "belső munkájának" az a térbeli elkülönülése, amit a különálló* kert és udvar megvalósított. De hátrányt szenvedett a "külső munka" is az otthoni teendők miatt. Ilyen család a munkanapot-nem tudta rendesen kihasználni a határban. "Mi nem tudtunk olyan korán menni, mint más család, ahol van aki vigeződjön a kertbe" - mondta egy gazda. "Ha én a feleségemmel mentem a határba, csak tehenhajtástul-tehenhajtásig arathattam, nem hagyhattam másra, hogy kieressze a tehenet meg bekösse... Barna Károly már 600 •-ölet megszántott, mikor mi kiérkeztünk. Könnyű neked, mondtam, ott van ídesapád, vfgeződik a kertbe. Ha meghal ídesapád, te se tudsz többet így jönni." A korábban emiitett régi "négylovas" és az ujabb "kétlovas" munkaszervezés mellé, nem annyira időben, mint inkább a család és a birtok kicsisége által elkülönítve igy sorolható egy harmadik tipus, amire az egyetlen férfimunkás és az egy telken összevont ház és istálló jellemző. Kiss Samu, magáról véve példát, igy beszélt erről a csoportról; "egy pár cseléd 8-10 hold földet tudott megmunkálni... de azt is csak ugy, ha a háznál idős anyós vagy anya vót, az otthonvaló jószággal el tudott bánni. Amíg én a feleségemmel 8 hold földön gazdálkodtam, magunk arattunk, magunk szántottunk, csak a szőlőbe kellett.segítség - de nagyon elég volt." Ehhez hozzá kell számítani, hogy Kiss Samunak már kiegészítő keresete is volt; kupeckedett, szántás közben csikólovakat tanított be. gazdálkodás a _fizikai e_rővel Varga László szerint minden valamirevaló, javaidejében járó férfi ugy gondolkozott; "Amit egy ember elbír, azt nekem el kell bírni." Mennyit bír el egy ember? Erre a kérdésre ő is, többi adatközlőnk is elsőre súlyos tárgyak, zsákok felemelésére gondolt, mint az erő legkézenfekvőbb mértékére és próbájára. "Rendes súly, amit egy ember felemel, a