Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

I. Munka - Elemi munkaszervezetek

náláshoz látott - személyében tehát azáltal, hogy az ekét is ^ártotta, a lovat is hajtotta, vetett is, boronált is, jobban igénybe volt véve mint korábban. A vetőgépet ismerték ugyan már a századfordulón, de csak a két világháború közt terjedt el a nagyobb gazdáknál és a második világháború után szorította ki szinte teljesen a kézi vetést. A vetőgéppel való vetés gyakran elszakadt a szántástól, H

összevárták" nagyobb terület elvetését. A gép mellé két ember kellett: a fogatot vezetni és a gépet kezelni. Hordás Gabona vagy takarmányhordáshoz kell "kévehányó", aki a kévéket vagy a takarmányt föladogatja s kocsirakó. Mindkettő férfimunka. letten együtt tudják kötéllel lekötni a rakományt. Régebben szállításokhoz is használtak négyes fogatot. Négyessel mindig legalább két ember ment, egy személy magában befogni, kifogni sem tudott. A mult század derekán s korábban, amikor nyeregből hajtottak, a hajtás is két személyt kivánt. /Négyes fogatnál később is "nyergesnek** mondták a jobb első lovat, bár már régen nem ült rajta a lóhajtő./ Nyomtatás Két lóval is lehet nyomtatni, de jobb és haladósabb, szebb a munka négy lóval. A nyomtatás fénykorában akinek két lova volt igyekezett társat keresni és összefogva négy lóval dolgoztak. A mult században a bérmunkáért idegenbe induló nyomtatók is négy lóval mentek, a négy lovat négy ember kisérte. Többnyire két család adta Össze a lovakat és az embereket* A lovak jártatásához az ágyáson három személyre van szükség /két emberrel "nagyon szegényes"/: egyik a lovakat hajtja, másik favillával felrázza, igazítja az ágyás szélét, a harmadik ügyel és villával félredobja a trágyát. A "jára-