Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

P. Madar Ilona: Sárrétudvari hiedelmek 23

bet." "A lábsebet édeszsirral kenték az öregek, még nekem is van egy kis pohárba." "Ha kifutta a szál a lábasat, kíkkövet törtek, téfellel összekeverték oszt rákenték. Járkáltam oszt míg lecsillapodott, mer' nagyon marta." Hájbaj /Hepatomegalia/ "A megkőtt /dagadt/ májra szappanos kovászt tettek." Máj folt /Coloasma gravidarum/ "A terhességnél jelentkező máj foltot ugy gyógyitották, hogy az asszonynak meg kell mosni az arcát abban a fürdővízben, amelyikben először megíürösztöttik alól, 3zűlés után." Menstruáció /Menses/ Sárrétudvariban "havibaj", "ugy van". A menstruáló nő el van tiltva a templom látogatásától és a szakramentumok gyakorlásától. "Templomba nem illik, nem szabad menni olyankor, mikor megvan a havibajunk, mert tisztátalan olyankor az ember, megfertőzné a templomot. - TJrvacsorát meg ippen nem vehet "Havibajos nőnek kereszteltetni sem szabad, még keresztelőbe sem mehettek, mert avval tartották, hogyha beteg lesz a gyerek, azért lesz beteg." "A szomszédasszonyomét ugy vitte fel a keresztanyja, hogy ugy vót, oszt csupa seb lett az arca." - "Oszt a templomkertbül hoztak fagyalfa levelet, meg a keresztanya alsószoknyajábul vágtak, avval gyógyították." "Eavibajosan a kovászho' se szabad nyúlni. Én még a kenyérbe se engedem hozzányúlni, akinek havibaja van." "Olyankor kenyeret sem süthetett,tésztát sem gyúrhatott." "Aki ugy van, lekvárt se főzhet, mert felpötyög, még bele se nyúlhat a befőttbe se, mer felposhad."