Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

P. Madar Ilona: Sárrétudvari hiedelmek 23

ráöltek mikor elrejtették. Tannak akik a bőrön leró elszintelenedett foltokat a földben levő kincs égetésének Télik, ugy tartják, hogy az olyan ember elaludt a kincs fölött, ugy égett ki a bőre* /Bővebben lásd a Település címszó alatt./ Tégül egy példa az udvariak földszeretetéről: "Én elvittem egy marik fődet a háborúba, varrt a feleségem egy kis zacskót, oszt abba hordtam a nyakamba, hát az jó vőt, hogy ott vót." 4. Csillagok Az égen minden csillagnak "megvan a maga jele". A göncölszekér este jön fel, akkor lefelé áll a kereke "rendesen" éjfélkor megfordul, kerekei felfelé állnak, utána elindul lefelé. "Mikor gyerek vótam, a gőncörszekér mindig ott állt a házunk felett, mikor oszt odavótam a háborúba, tudtam,hogy hun lakunk, ott ahun a gőncörszekér van." A hajnalcsillag szép fényes, két órakor jön fel, azon az uton, amelyiken a göncölszekér lement. A zsidócsillag négy órakor jön fel és nyolc órakor megy le. Az esthajnalcsillag "az oroszok fele" van. Ismerik még a Nyugati

, 3olygó, Kaszáscsillag

ot. a Fiastyúko

t, a Szent Ilona kereszt

iét, az A» j£» és X hetüket. A kintiaké emberek a Göncölszekér, a Fiastyúk, a Hajnalcsillag állásából meghatározták a pontos időt. A pásztorok a csillagok állásából az időjárást is megjósolták és már este felkészültek a védekezésre* "Vigyázzunk emberek mondták, az iccaka nagy vihar lesz, ha nem vigyázunk, még a jószágot is eltereli az állásrul." A süni, csillagos ég bő csapadékot jósol. /A bábák csillagokból való jóslását az újszülött életére vonatkozóan lásd; a "Születés" cimszó alatt./