Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

III. Szántóföldi gazdálkodás

+ san megy a munka. Bégen a gépeken fogasdob vőt, mást csak rovátkás dobsinyek vannak. A hosszi kévéket keré'sztbe engedi az etető a dobba. Ha nagyon étetik a gépet, megfullad. A masinalásná a munkásokat kőcsönyössen hijják. Bégen részibe nem csépőtek géppé. A munkások kosztot kapnak. Méghozzá jő kosztot. Sárgalevest, tehát tikhusievest. Bor is mindég van cséplésre. Még akié efogyott is, arra vett. A munkások neve cséplésná; kévészórő, aki a kévéket dobál]a a gépre vélláve. Néha nagy asztagon ketten, hárman is vannak. Két doboslány, akik az etető kezébe aggyák a szétvágott kévéket. Ktető, aki a kévéket átveszi ős a dobba ereszti. Háttu vannak a zsákolok. Pggyik aggattya, kettő meg horgya a zsákokat. Föviszik megmérés után a pallásra vagy héba. Vagy eccerre szekérre teszik, és vüszik a terményraktárba, aminek vőt a neve hombár is, meg futura is. Régen a gabonát kamurába is tartották hombárba. A hombár nagy deszkaláda vót, de nem vőt teteje. Az ődalán vót lik is, ahun kü lehetett eresztenyi a gabonát. A tolódeszkát fö lehetett huznyi, nem köllött mernyi a gabonát. Főt magátu, még sok vót a hombárba. Miuta a zsuppos épületeket ebontották, a lakás pallásán szarod meg a gabona, nem fenyegeti tűzvész. Régen kástélok is vótak, emeletes kamurák, azokba is tartottak gabonát. De mast má é'ggy sincs a faluba. A gőpná asztán elő van a két szórnavágó. Vélláve öszszevágták a gépbü kügyüjő szómát, és aszt nyárson elhorták vagy vélláve evütték. Mast még má elevátor is van a gép mellett. Az vtiszi a szómát. Mikor nyár sót ak, három-négy nyársoló is köllött. Mikor velláve vütték el, akkor ha a szómakazal magas vót kézrü kézre attak lajtérgyán alva, de néha kiki maga vüttö főig. Rzómahordó vót öt-hat is. A szómakazalt a három kazalrakö férfi rakta. Tiporták, igazétották. Eggyik a kazal végén a fejeket hajtogattya. Előre mé'gböcsőI tők, nogy hány ké'ré'sztnek mekkora szénakazal köll, mekkora hel elég. Külépi a hosszát még a szélességét is. Mikor a ka~ ^al elég magass,akkor tetőznyi kezdik. Póznákat tesznek föl,