Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)
III. Szántóföldi gazdálkodás
is, akik ragén idejártak csépőnyi. Rendes nóta a négyes. 1912 ó.a a tótok nem járnak má. A négyes cséplésná aszonygya a nóta: üzsd a papot. Utánnoznyi is szoktuk ugy hogy a két kezünké ráütöttünk a két combunkra meg a mellünkre egymás után. Blósször a jobb kézzé a jobb combra, asztán a bal kézzé a bal combra, majd a jobb kézzé a mellre és a bal kézzé is a mellre. Se utánnoznyi szoktok még az ötös cséplést is, ekkor még a négy ütés után tapsótunk is. A hármas csépná a két combütés után következett a taps. Mas más kümégy a divatbu. A rendőrség is még szokott jelennyi, hogy a szemét fömérgyék és irgyák, mer számon tartottak mindén szem gabonát az utolsó évekbe. Régén ném töröttek veié, hogy ki csépől. Mast be köll jeléntenyi. Tőt asztán kézhajtőmasina is az 1890-es évekbe. Majd gyütt a lóhuzós masina. A kézhajtőmasinát négyen hajtották. Bmbérkinzó vót. Annak is híták. A lóhuzómasinát járgánnye huszta a ló vagy huszták a lovak, mer két huzóruggya vót. Körbe jártak a lovak. Az 1910-es évekbe gyütt a gőzgép, ökrökké húzatták házru házra. Mikor az 1920-as évekbe elfogytak az ökrök, emberi erővé húzogatták a gépeket. Az 1940-es években átszereték őket magánjáróra. Tót má motoros cséplőgép is. A motoros magánjáró cséplőgépet a hang-gya után: Jancsinak is monták. Aszt monta: Jancsi-Jancsi. Huszta magáve a cséplőt is. Csak a föszerelését vütték szekérén, a rostákat, mázsát, föcskendőt. Mive sokáig kevés vőt a gép, a cséplés géppé késő őszre ma ratt eggyés falurészekbe. 1940 után traktorok is csépőtek. Mas csak azok vannak már. A gőzgépeket beolvasztották, evütték vasanyagnak. Alig akad a környékén is. Masinálás Ha ném kézzé történyik a cséplés, masinának. De mast má v cséplésnek monygyák a masinálást is. Régebben a cséplőgépre két doboslány ment, akik a kévéket ódozgatták, és attak az étető kezébe. A köteleket szétrázva dopták a dobba. Mast kösse meccik el a kötelet. Nem is rázzák széllé. G-yor-
