Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

III. Szántóföldi gazdálkodás

vassze vagy le'het utánna rozsot is vetnyi. Rozs után ganajozásse vetik a répát, kölest. Ha a rozsfődet nem vetik "be, ée lóhert se vetettek bele tavassze, akkor össze mellen föszántyák, ugaróllák. Aki föl is ugarlott, evégeszte az őszi szántást. Itt még asse baj, ha kicsit puha a főd, mer a fagy küszijja. Tavassze ganajt hordanak rá üteménynek, meg tavaszi árpának. Zab alá nem ganaj óznak. A me*g nem szántott főd a parag. Nyuktattyák. Legetetik. Utánna háromszor is megszántyák. Ez a harmadik szántás a harmadlás. Meg is barmadótam, monták régebben. Né'gyedik szántás vót a vetőszántás. Ma már nem igen fordul elő. Ritkaság. Legjobban buza termett az illen fődbe. Ütemény alá azér .ganajóznak, mer a kukorica csak uj jó. A krumpi is szereti a ganajos fődet. A ganajos főd gyorsan hozza a gaszt, kapányi köll, irtanyi. Régen csak kapáve kapátak, mást megekézik az ütemény-áket. A sorközöket szépen mékkapálla a kapáié eke, csak a tőközöket köll kézikapáve kapányi. A köles, meg a napraforgó legjobban m'ékhuzza a fődet. Küéli. A lóher gar.dagéttya, azér van utánna jó buza. Az üteményék után is búzát vetnek. így asztán cserégetik, hom mindég légyen lehetőleg jó termés. Az aratás Aki vetett, az arat is. Az aratás áldott, de nehéz munka. A kaszás a kaszát élőkészetti aratásra. Aratógráblát vagy aratóvé*llát szerel a kaszájára. A vella ollanforma mind a szénatakaróvélla, de nincs ollan hosszi nyele, meg gyöngébb is. A vella nyelét küfurták, meg az első kaszabankót is, és csavarre erősété'tték fő. L'éhetStt előbbre /azaz feljebb/ tennyi, meg hátrább /azaz lejjebb/ is. Ahogyan a gabona kivanta« Ha lencsés a gabona, akkor hátrább teszik, mer külömben kapkoggya a szálakat. A kaszabankdn is van lejjebb is meg föllebb is lik fúrva, hogy igazéttanyi lehessen. Rozsho magassabban teszik, árpáho lejjebb. Szabálozzák, ahogyan köll. Akinek aratógrábláj a van, annak van külön ehhovaló