Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

III. Szántóföldi gazdálkodás

Műtrágya Uzen a vidéken az 1910-es évektü keszték hasznányi. Ulősször toróra Tetették, szórták. Később vetés előtt azórták el. Szuper foszfátot. Hasznátak 2s?tán gabonáho aésznitrogént. Erős és vészé

lös vót. Szemüveggé vetették. Legujjabban a péti só terjett el. Mindenre használlak. Vetésre szórgyák. Tavassze a künyőtt vetésre. A pétisós burgondi levelét nem'szabad megetetnyi a disznókke. Ujjabban mésziszapot, mészkőport is hasznának, de keveset. Lóhernek, lucernának nagyon jó. Ez a vidék mészszegény. Meszpor lenne jó. ft vetés Yetnyi le*het tavassze, nyáron meg össze. Az őszi vetés a légiontossabb, mer akkor vetik a rozsot, búzát ami a kenyeret aggyá, meg az őszi árpát, ami jó takarmánygabona. A rozsnak, meg búzának a vetése háromszor szántott fődbe történyik. Első vót a torószántás, második a keverés, harmadik a vetőszántás. De néha előfordól, hocs csak két szántásba vetnek. A rozsot legjobb szent líihál hetébe vetnyi. Mihál naptya szeptember 29 -én van. A korai rozsveté3 nem mindég válik be. Meg a kései se. A vetőmagot uk készéttik elő, hol lerostállák konkóválogatóve vagy cilinderrostáve. Mindegy a neve, akárhogyan monygyok. A szemetet is küfujja, meg a tört szemeket is kuvállogattya. A rozsot nem keverik semmivé, nem kőll csáváznyi. A búzát legjobb Porenc hetibe vetnyi. Október első hetében kezdenyi. Asztán még csak lehet. A korai buzavetés nem jó. Szeptemberben nem is vetik

t A búzát is lerostállák, a konkót és tört szemét kűveszi a rosta. A busát régebben meszporre, meg ganaj léve csávázták. Keverő teknyőbe falapátte keverték össze. Keverik a búzát porzolle is. Legjobb a gálicos csávázás. A kékgálicot előre megásztattyák ef fazékba. Asztán amennyit gondónak, hogy én nap evetnek, annyit