Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

II. Rét gazdálkodás

II* RÉTGAZDÁLKODÁS A rétek és kertek kaszálása A rétekén, gyümőcsöskertékben.még a hegyekén a szőllők fölibe, még allába magátu terem a f 11 jj- A réteket,kaszálókat tavassze mégtisztogattyák. Grábláve vagy kapáve eterégetik a vakondok túrásait, légráblőllák a viszhorta törmelékét és elégetik. A kertékbe összegráblóllák a letört szároz ágokat, levelest, mikor szároz idő van és aszt is elégetik. Tavassze látható, hogy füstőnek a kertékbe,mer tisztogatnak. A lapossabb réteknek más gondozása nincs is.A partossabb réteket, még kertéket szokták apró pélvás ganaj je ganajoznyi is. Vagy a ganajlevet hordókba küvüszik és ráöntözik ujjabban. k vizenyős rétekén terem a sássos lóazéna a szározzab> rétekén és kertekben, hegyekén a szelidszéna. Aggittj kaszálás Amikor zörög má a pénzesfüjj, akkor kezdik a kaszálást. Néha má május utolsó naptyaiba is, de rendszerint június első felébe. Médárdus hetibe. Ha korán kaszának, összeesik a füjj, kevés szénát ad. Ha túlérik, akkor keményebb lessz a szára, értéktelenebb. Abbu sok izzékét hagy az állat. ilősször rendszérént a hegyeken kezdik a kaszálást, asztán a kertékben és végül a rétekén. A hegyi széna apró. A hegyén ném áll még az eső, leszalad, nem nyől még nagyra a füjj. Hamar is szárad.A kerti széna rendszerint zsiros füjjbü van, lassan szárad* A fák alu kü szokták hordanyi a napsütésre. A hegyekén és kertekben ném nagyon sok, de jó minőségű széna terem. A legtöbb szénát a rétekén takargyák. A füjjet kaszáve kaszállak. A kasza Két részbü áll: a kaszábu, ami acéllemezbü készől a gyárba, még a nyelébü, amit bükfábu itthon csinyának. A ka-