Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

I. Erdőgazdálkodás

akkor még a sinyt megszakóttattyák. Kiesebbre Teszik, asztán újra ráhúzzák a kerékre. Illenkor a puskát is küvészik és ék kicsit kissebbre Teszik a kereket. Ha valamelik kerékküllő törik el, Tagy az éggyik talp törik el, aszt is kücserélik. Ha siny vásik el, akkor uj sinyet huzatnak a kerékre. Um aég sokáig etart. A szán Inkább szánynak nevezik. Két szánytalp, négy szányláb, két eplény, még a rud alkottya. A szány orán kérészt* van éf fa, monygyák fürhéncnek is, azon van két kapocs, arra teszik a hámfát. A tehenes szányná nyeves van, a rud ott nem áll fő, mind a lovakná, hanem leesik a fődre, mind a tehenes széké rná. Az eplénybe teszik a szányrakoncákat, amik tulajdonképpen csak étyszérü karok. Az eplényékre lehet tennyi deszkát is, még a rakoncák mellé és ganajt is lehet hordanyi rajta télén, ha hó van és jő a szányut. Könnyen csúszik. A szány anyaga rendszerint bükfa.Ha van ollan bükfa, aminek görbülete Tan, aszt mékhaggyák szánytapnak. Ha vastag, kétfelé fürésszőlik, s éocérre mégvan a két tap.A szánytapok végé háttu, allu ék kicsit kü van vágva, hotyha elakad, vagy lefagy, rudde fö lehessen feszéttenyi. Nyáron szétszedve az üstökcsurgáson bellü teszik. Ott ném ázik, ném rohad, meg a pajtába a helet sé foglalla. A szány sikos, lejtős uton könnyen farai,vagy farag. MiTe nem magas, nagy terhét is könnyen fö lehet rá tennyi. Ha nyarganak Telé, fordulóná könnyen föburől. A gyerekek kis szánnya magátu csúszik a lejtőn. Jácconnyi szoktak veié. Föhuzzák a dombődalra, asztán lemennek vele. A gyerekek kis szánnya néha csak két dészkalap, ami át van fúrva és abba van két záp. A botba vett gyerekszánynak vasalása is van. Lószerszám A lovak a szekeret szérszámme húzzák. A szerszám részei: szügyellő, amivé huz, ennek a végire van varra a vas vonyókarika. A vonyókarikába van füzvö az istráng. Bujtató-