Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

I. Erdőgazdálkodás

szijjba van behúzva az istráng, hogy e ne csússzék. A vonyókarikí. be van borétfa szijje. Az istrángon van a tasli, hogy az istráng a ló ódalát kü ne dörgöllö. Az istráng végin van a hurok, aszt akasztyák a hámfára. A szügyellőn elő van a tartólánckarika, a szügykarika. Ebbe húzzák bele a tartóláncot. De hasznának má nyakszijjat is ós abba húzzák a tartóláncot, ném a szügyellő karikába. A szügyellőt elő vaskarikán szijj tartya. Ez is nyakszijj. Ahunn az istráng bele van füzvö a vonyókarikába, ott van a hátszijj. Azon van allu a hasié, amit a lő hasa alatt átvesznek és a másik ódaion lévő csatos szijho csatollak. A hátszijj alá vánkos van tévé, az alá még az izzasztó. Fönn a hátszijjon két ódalt van eggyeggy karika, azokon van áthúzva a fékszár. A fékszár kétágú. Eggyik szára az éggyik ló, másik szára a másik ló szájában lévő zabláho van befüzvö. A másik fékszár ugyanigy a másik ódaion. A fékszárak össze vannak csatóva a gyöplőve.A , gyöplőt hajtőszárnak is lehet mondanyi.Régen vót farmatring is. Ma má ezen a vidéken nem használlak. Bégén fink tartónak esufőták. A szérszámho tartozik a tartólánc is, amivé a lovak a szekér ruggyát vezetik, és tartyák vőgynek. A kantár ős zabla a ló fején, illetőleg szájába van.Van szemellenzős kantár is. De itt ném szeretik. A kantáron allu van az állaző, föllü az orán van az orvédő. Kétféle zabla van: cigánzabla, meg feszéttőzabla. A feszéttőzabla éd darabbu áll és allu állfeszéttő lánc van rajta.' A kötőfék a lő fejébe van húzva, avve kötik meg az állatot. A kötőfékén allu vaskarika van, abba húzzák bele a kötelet, amivé mékkötik. A kocsis hajtőeszköze a korbács. A korbácsnak van nyele'. A korbács szijjbu van. Aszt telekké csatollak a nyelho. Az iga A tehenek és ökrök a szekeret igáve húzzák. Az igát másfelé járomnak is nevezik. Az iga részei: vonyó, amivé az állat huz, igaalla, két igabőfa, amit igabéfának és igabéfá-