Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)
VI. Az állattenyésztés
rozsdaszintl is van. Tan almásszürke, Tan sárga, rilágos és sötétsárga lé is* Tőrös lő is Tan. Még a szőbeszéd is aszt tartya: Tőrös kntya Tőrös ló, Tőrös ember ritkán jó. Bársony lábó ló is Tan a lábszőre szerint. Keseköraő,ha a patája Tilágos egésszen. A ló nagyságát aarokke szokták mérnyi. Beszorított ujj akna csak a kövekujj marad nyójtottan. Ugy raktyák a két kezet egymás fölé. Tan ollan ló is, amélik 16 markos. 3z már nagy ló. Lőfajták: muraközi nehéz ló, a magyar lő könnyig. A belga itt nem igSn rált be. Legjobb a jő kererék. Tan hidegTérő, melegTérő ló. A lő testének részei: fejé, szája, ora, oralika, fogai, nyeré, szemé, fülö, homloka, álkapcsa, nyaka, szügyő, első lába, fönt a lapicka,föső és aső lábszára, térde, csuklója, patája, háta, ődala, hasa, fara, hátsó combgya, hátgerincé*, hátsó lábon a csánktya, csüdgyö, ahun a szőrpamacs nyől, ez Tan az első lábán is. A kocsiskötést Tagy kocsisgombot korbácsra kötik.A kupeckötóst a fékszárra. Kocsiskötést ragy hurkot trőfábu az istrángra szoktak kötnyi, aki nem őrt hozzá nem tuggya küódanyi, kühuznyi. A disznó A disznót Tagy más nerén sértést ólba tartyák. Az ety-kőt disznónak épétett faőlat hijják hidasnak.A hidas ném nagy. Négy tőfalábon áll ős éggy dérékbu áll. Az éggyik ódaIán Tan a Tállu, affölött nyílik a hidastábla, amit riglive zárnak be. Etetéskor benyomgyák és ugy tőttik a rálluba az énnyÍTalót.De a hidastáblát künek is lehet nyittanyi, amikor mégnézik hogyan eszik az állat. Tagy künek nyillik akkor is, mikor fejje tartya addig, még beőnti a moslékot. Az ajtó, ahun a disznó ktijár, a másik ódaion Tan. Sz rendessen kerőttésbe nyílik. A hidasajtő sósé a kerőttősbe nyílik, hogy ne köllön a ganajba mennyi é'tetéskor, hogy könnyen hozzáférhető