Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

VI. Az állattenyésztés

re fagullót hoznak, hogy a láhát bele ne tekergye. A nagy lorak is igy Tannak kötfő. A kötél szabadon fut a csirakarikába. A gulló lehúzza. A csirakarika a jászusövegfába Tan Tervé, ugy mint a tehenekná. Elválasztás után zabot kap a csikó. Bégén búzát is kapott, mikor szabad vót. Poga korán kügyttn, 2 hénapos korában már harap. /A borgyué is 6 hétre gyön/ A csikót a ló mellé szokták kötnyi, hogy az annya mellett járgyon. líégtanol járnyi.Később már a szekér után az ódalkarikához is kötik. A csikó lehet kanca vagy monyas. Bggy éves kora után szokták a monyas csikót ktiherényi. Herétt lő lé'ssz belü. Leginkább orvos szokta herőnyi. De vót, ha kevés is, aki őrtett a osikőherélésho. A borgyut könnyig herényi. Vótak gurtnikarikák, amiket rácsatótak a csikó lábára, a csuklójára, asztán rodazókötelet kötöttek rá és elrántották veié a csikót. Eldöntötték, a fejét befőtték ruháve, hogy né lássa. Az emberek fogták, hogy föl né tuggyon kenyi, a meccő még hátul kumeccetté a tökeit ős fábu csinyát csíptetőt békékgálicoztak ős awe összenyomták a tőkibőrit. Aszt 24 óráig rajta tartották. Addig a csikónak nem vót szabad léfekunnyi. Vigyásztak rá. Asztán a csiptetőt levették róla. Az állatorvos vascsavarre szoréttya meg a csiptetőt,hogy a bőr fehér légyén, asztán égy ideig rajta haggya. Kikor leveszi, már nem vérzik. A kancacsikót, ha tartásra haggyák 3 éves kora után ugrattyák be. A ló sállik. Sálláskor ereget váladékot. Ebbu láttyák, hogy sállik. Monyasho mennek veié mindig 9-9 napra. Ha fölvette, 6 hétre mégént ménnek vele. Eőha 3-4 szér is félvészi a mént. De ha kilencedre rug, azután még újra fővészi, akkor nem biznak hozzá, hogy csikója léssz. Ha rug, ha nem veszi fö, akkor efogta. Régen 3 éves korába fogták be a csikót, mast má néha 2 éves korába is. 4 éves korába csikőzik elősször. Első csikaja van, monygyák. A ló 4 őves korába őr legtöbbet. Van