Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

VI. Az állattenyésztés

ló mélik 20-22 érig is elszalad.De van,mélik 10 éves korában már ném igen jő. A ló fogai mégnyőnek, bagózik, bagős lő. Csak habzik a szája, de ennyi ném tnd. A szénát se igen tuggya megennyi. Ha a ló rág-gya a jászósövegfát,akkor: karórágó. Szekérrudat is rág-gya.Van ló amélik a gyöplőt a farka alá csaptya és hugyozik, rug a kocsis szeme közi. Ez gyöplőfogő lő. Ha a lő ném indól el: csökönyös lő. Nehéz lónál ném igén fordól elő, hanem inkább csak a könnyig magyar lónál. A csökönyös lő rug. Ha még elindól nem lehet mé'gtartanyi. A csökönyös ló réndnzérént ertls járó. A lovat patkónyi szokták. Az első lábára 3 éves kora után vernek patkót, mikor befog-gyák. Eggy patkóba 6 szeget vernek, de ha nagyobb, akkor hetet. Az Sggy éves csikó körmit, patáját pucőnyi szokták.A kovács küfaragta. Elment a gazdáho, ott tisztogatta a körmöt és ezért áldomást kapott. Ném pészt attak neki, hanem mékkináták. A háttusó lábát csak ott vasaiiák, ahun köves ut van. Kislengyelbe, meg Pajszegbe és Borba sszegbe.Vergaszégbe ne*m. Ahányszor ménnek köves utón, elmégy a lő mesztélláb is. A főduton még ném vásik el a körme. A köves uton szükséges a patkolás. A ló háttusó lába nincs mindég vasalva. Szántásho nem is szükséges, csak fuvarzásho. Télén élesre vasatatnak, vagy H sarkot csavarnak a patkóba. A griffek kü vőtak hegyezve. A patkóba bele lehet csavarnyi, van meneté. A H-sarok is griff, csak ném hegyes. A csavarok egyforma méretűek. Otthon kü is szokták csavarnyi és régi vásottat csavarnak bele,hogy a pallót fő ne vág-gya. Csavarhatjó kuccse vették kü, még csavarták be. Direkt erre való kucs. Messzi utra uj griffet szoktak behajtanyi, hogy né csússzék a lő lába. A lovat leginkább sásson szénave etetik. Nem kérődző állat. A szároz lóhert szereti,ha aszt eszik, nem köll abra-