Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

VI. Az állattenyésztés

yőtak. Régen favödrök rótak, azután bádogrödrök. A vödröt a kampós katho mindenki maga vütiö. A csigáskntná rá rőt szerévé. A marhákat Meregették az istálóbu és lehajtották a csapásnak nevezett uton a kutho. Ott a Tállukat telimerték, ábbu ittak az állatok. Faváluk TÓtak. Ma már bétonválluk is Tannalt« Sanyi járás köllött a nem igás állatoknak is. Héha a fiatal állatok illemkor ficánkótak is. Itatás után hazahajtották őket és megkötötték. Mindegyik a maga helére ment. Ha Tálamé'lik nem odament, annak adavertek. Akkor here ment. Kötözés után még szoktak tennyi az állatok elé. ív vót a reggeli etetés. Ezután köTetkézétt az emberek mosakodása, reggelizés, majd a soron lévő munka. Télen fakészéttés az erdőn. Szerszámköszörűiés, majd faragás vagy ami gytitt. Az erdőrtt délre nem értek haza, csak 2 óra körü. Akkor ettek és kezdőd itt a takarmánykészéttés. Rázás, szénába, még szőmába csinyátak rázottat. A pajtába rásztak, onnajd horták a kerekjászaba. Abba étettek. Kezdődött az esti etetés. Tettek a jászába a marhák elé. Újra köTetkézétt a ganajzás, mind réggé. Se este mindég aj almot is vüttek be, még a hosszijászu állát is megtömték, hogy egész nap elég légyen. Abba éj je a marha ehetett is. Béggé abba tettek alajjok. Este nem vót Takarás.De este vót a takarmány bevütele réggera is. Nem köllött ollan korán kümé'nnyi a hidegre, még a marha is jobban ehette nem TÓt hideg. Iste is 2 Óráig tartott az etetés, utánna köTetkézétt mast is az itatás. Illenkor szoktak a jányok is Tizér mennyi. Találkozási alkalom is TÓt az estéli itatás. Manapság is mektörtényik, hogy lehajtanak itatayi, de a legtöbb házná Tan ma knt. 1890 majd 1906 után ástak méll kutakat. BlősszöS téglave rakták kü a kutat, 19o6 után betonnye öntötték. Hengerkerekes kutak Tannak. 30-60 méter mellek. Mast otthon itatnak. A kut mellett rálu Tan vagy csöbör. Abba itatnak. A csöbör fenyőfadongába készől. 40-