Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)
VI. Az állattenyésztés
50 literes. Két dongája hosszabb, ki van fúrva, kézzé is bele lehet nyőnyi, fülö Tan. De leginkább rudat dugnak át rajta és kézben Tüszik Tagy pedig Tálion csöbörrudon, amire középen láncon hámfaforma fa Tan szerére, amit bedugnak a csöbör fülébe. Télen beTüszik benne a Tizet az állatoknak. Ha gyeges, sikos az ut, nem engedik kü az állatokat. A növendék állat fut, etörhetik a lába. A lovaknak is csöbörbe szoktak vizet vünnyi vagy piklibe.A pikli faedény, de eggyik dongája nagyon hosszi a hónalj alá ér. Awe támasztanyi lehet a karho és uk könnyebb vünnyi a vizet. A vödöröket szokták csigán is vünnyi. A csiga é rud, amibe a két végin kapocs van, abba akasztyák a vödröket. Régen cserépkorsóve horták a vizet. Addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik, monygya a közmondás. A vállut időnként kümossák. Nggyik végén lik van furra, ami fadugóve van bedugva. Aszt küütik és a szennyes vizet küeresztik, söprik. Nyáron délben is etetnek, ganajoznak. Kaszálás idején a reggeli vakarás sokszor elmarad, még az etetés és itatás is az asszonyokra marad, mer az emberek hajnaltól kb. 11 óráig vagy csak 10-ig kaszának. Az asszonyoknak a reggelit is el köll készéttenyi, nem érnek rá vakarnyi. A kaszálás sürgős munka, nem lehet vele késlekénnyi. Akármennyi is a nyári munka, az állatokat is el kőlátnyi. Meg ha esik is, az állatokke mindég van munka. Ami kor ződet esznek és esik az eső, nagyon kellemetlen, mer nehéz bevünnyi etetnyivalót. Régén szombaton vüttek be vasárnapra is, de manapság vasárnap is emennek lehetőleg délután, de biza néha délelőtt is. A szarvasmarha tenyészté se A gazda nagy öröme, ha a tehene borgyuzik. Még éjszaka is figyeli, gyakran ott fekszik az istálóba, hogy észrevegye mikor borgyózik. Tipródásáru láttya má, hon ném so-