Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

VI. Az állattenyésztés

ráül;, a zsétert a lába közé szoréttya, vagyis a térde közé. Asztáa Megfog két kézzé két csöcsöt és végighúzza rajta az ujjait. Asztán egész marokke fog-gya a csöcsöt. Kicsit meghúzza majd szoréttya. A tej sugárba mégy a zsétérbe, habot is ver. Az apró csöcső tehenet csak három ujje fejik. Csak ul lehet. A nacs csöcső tehenet marokke. Mikor már kezd küfonnyi, akkor vékony sugárban gyün. Asztán kezdi a másik két csöcsöt. Ugyanúgy. Végül minden csöcsöt újra mekhuz. Ha ném gyün a tej, abbahaggya, befejeződött a fejés. A tejet asztán zsétérbe bevüszi a konyhába, szűrőn átszűri a tejesfazékakba* Azok cserépfazekak. Tejesládába teszik vagy kamrai asztalra. A sziné hamar fögyün. Abbu verik a habot. A friss tej idős. De ha áll, akkor a tejföl fömégy az edény tetejére, allu a tej mégalszik. Ha sokáig áll, még is savósodik. A tejfölt másnap leszedik róla, az aluttejet még fazékba vagy még inkább lábosba tSttik és a sporhelt szélin kümelegéttik belü a túrót. A vajat tejfölbü rázzák vajkűpülőve vagy csak üvegbe öntik és abba rázzák vagypedig cserépfazékba, amibe karikás végő vajrázőve köpülik meg. A vajat asztán hideg vizbe szedik kü. A tejet mast is cserépfazékba tartyák, mind régén. Abba jobb izti. Nem kap mellékiszt. Ha sog vót a tej^gyutott a malacoknak is. Vagy evütték a csarnokba, elatták. A szépérát visszavütték a malacoknak. A vaj rázásakor keletkezik az iró. Aszt még is iszszák vagy aszt is a malacoknak aggyák. A tejet idéssen is isszák, aluttan is eszik, jő a turó ződpaprikáve, rétesbe, mácsikra, lepénybe. A vajat sütemények, torták készittésére használlak. Két órai etetés után az itatás következett. Az itatás Régén a falun ktillü, a vőgybe vót csak kut. Kávás kutak vótak. Kampóve merték a vizet, vagypedig csigáskttak