Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

VI. Az állattenyésztés

után aegkefélik az állatot. 1 Takarót gyárilag készéttik. A kefét esetleg maga a gazda készétti. Lófarkot huz be a kefefa likaiba. A keféfa bükfába Tan, amit kü farnak saját maguk, Tagy botba Tesznek kefét. Takarás után balkézbe fog-gyák a Takarót, leginkább vásott Takarót, mer az uj Takaró sért, nagyon Tásléttya a kefét. A kefét Tégighuzzák az állat ódaIán, testin és néhány Tagy pedig mindén húzás után a Takarón is áthúzzák, hogy f ktücefét port a Takaró levegye. Belerázódik a fogai közé. A Takaróba a port az állás szélére Tagy a söprés szélére Terik a hugycsatornya mellé. Ibbtt láttya a gazda, ha ném maga Takart és kefélt, hogy az állatokat tisztogatták, Takarták, kefétek. Szőr is gyün kü mindég. A tehén szőrit összegyőjtöttők a gyerekek és labdát kötöttek belü.Az összeszedett szőrt meg'óptők lazára, asztán összegyűrték, nyomkották keményre, még csak kellő nagyságú nem lett. Yőgül spárgave körüfüszték. Arve jáccottak. Ma már keveset csinyának, de még előfordől ritkán. A tehén farkát még is szokták mosnyi időnként. A befogós állatét kümosták kétnaponként is, hogy tiszta légyen, mer ha szaros vőt, szégyen vót a béresre. Lusta béres, aszonták rá. A béres lehetett maga a gazda is. Aki marhákke bányik, az béres, aki lovakká az kocsis. Eladáskor a szép farokőrt szoktak annyi borravalót : farkapó szt. Eszt mindég a vevő atta a vételáron föllü, A bőrés kapta még. Tagy a gazda gyereke. A fejés Etetés ideje alatt történyik még réggé, débe, meg este is a tehenek fejősé.Nyáron háromszor, télen kéccé'r fejnek. A fejős az asszony dóga. Kevés férfi, aki fej, de van aki tud. Az asszony veszi a zsőtért, a másik kezébe ép pohár melegvizet visz.lwe lemossa a tehén esöcsit, tőgyit és megtöröli szároz ruháve. Odavüszi a tehén mellé a fejőszékét,