Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

VI. Az állattenyésztés

TI. AZ ÍLLATTENIÉSZTÉS Az állattenyésztés A földmivelés mellett legfontossabb tevékenység az állattenyésztés.Nagyobb jövedelmet jelént, mint maga a földmüvelés. Ha a terményéket fölétetik, jobban megfizetik,mintha csak elaggyák. Természetesen meg is köll dógoznyi érté, mert az állatok gondozása sok munkáve jár. A nagyobb állatokat, szarvasmarhákat és lovakat istállóban tartyák, de ott vannak a házinyulak vagy a hosszijászu alatt vagy a külön nyulkatrócba. Akinek csak eggy birkája van, aszt is ott tartya, akinek sok van, az akolba. A disznókat s akinek van kecskéje aszt is ólba helézik el. A ludak, kacsák is ólba Tannak, a tikok, pőkák még az ól pallásán. Az istálló a gazdaságnak mégfelelóen kissebb vagy nagyobb. A legkissebbek csak két tehén és egy-két növendékmarha befogadására alkalmasak, a nagyobbakba 10 is belefér, még a lovak is. A kis istálók eggy állásosak, a nagyokban kétfelü van állás. A fal mellett végig van a hosszijászu, ami tőfalábakon áll. Eggy fenékdészkábu és két ódaldészkábu van. A küső felén a jászulábakon végig húzódik a jászusüvegfa, amibe jászusüvegkarikák vannak verve, azokho kötik az állatokat. Az állatok az álláson ának, fejjel a jászu felé, a fal felé. 1 jászu fölött a falon sok helén srág van főszerévé, abba is szénát tesznek, a marháknak is még a lovaknak is Az állás hosszába húzódik a járás, járda vagy söprés. Ennek a végibe van a kerekjászu. A kerekjaszúnak csak a neve kerek, maga négyszögletes. Ebben tartyák a szüleséget, a takarmányt .