Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

VI. Az állattenyésztés

Bégén szokásba vót az istállóba fekünnyi a kerek jászába. A kerekjászó vagy az istálő hosszának a régén rőt, ragy ha az istáló éggyállásos rőt, a járás régén a sarokba. Az első ődala nem rőt magas. Deszkásra rőt. A sarokba csak ótyfelü magassan, még elő alacsonnyan, a középén lehelézkedő két felü. magassan, elő alacsonnyan. Eggyik ődala ragy kettő mindég a fal rőt. A nagy istálókba a kerekjászu fölött rót el lik, amit herkeliknak hitak. Herkeliknak monták a régi zsnppos istálők tetején lérő likat is, amin a szénát rakták fö a pallásra. A jászu fölötti herkelikra mindég tettek kéré'sztü deszkát, arra meg szénát, hogy huzatos né légyen. De szoktak fekfőhelet csinyányi ugy is, hogy a gerendákra lécéket szegeztek föl, azokra még deszkákat, abba azómát tettek és abba feküttek. Er rőt a pries. Néha mégbuhásodott, mer a szómát ritkán cserétek. A kerekjászuba minden nap friss széna kérőt. Allu ném tettek semmit, pakrócce takarósztak télén. Nyáron ném köllött takaró, meleg rőt. Az istáló főiszereiésého tartozik a razsrella,lőistálóba a lapát is, az ágsöprű, kefe, Takaró, a marháistálóba a fejőszék is* léha rendes deszkaágyat is té'ttek az istálőba fekrőhelnek* Valamikor szómaágyat fontak, de illen má nem taláható, kümént a szokásbu.Még az istálóba sé feküsznsk már* Nani munka az istállóban Régén a gazda kümént fökőttenyi a gyerekéket ragy a cselédet. Első munka, hogy a hosszijászut szőmacsutakke ragy sőprüre kütörőlik. Ity táróiéttyák el az izzékét. Az izzék amit a marha ném eszik még. Kóró, kemény szál ragy tüskés füjj, ragy amit ném szeret ragy sáros TÓt. Asztán kézzé résznek éggy öl takarmányt a kerekjár szubu és beleteszik a hosszijászuba a marhák elé ragy a srágba. A ződ takarmányt inkább ré'lláve teszik az állatok elé. A srág ollan magas, hogy az állatok könnyen elérgyék.