Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

I. Erdőgazdálkodás

!• BBDŐGAZDÁLKODlS Az erdei munka Bégén sokké több rét az erdő, mind ma. Kérés Tőt a termőtalaj. Inkább legetettek. Löőröztik egymásét. A tisztásokon vőt fftjj az erdőkbe is. Vótak farkasok is. ütóllára a Zsirosfenyősbe rőt farkas. Hiré maratt ennek csak. Az apám beszéte. Az irtás Az erdőket lassan keszték irtanyi. Bitásnak is aoívták eszt. Kast kilássák a fát, régebben csak léfürősszőték. A Tisszamaratt erdőhelet hiták törssökösnek

. Aszt legetették, ezér a fa nem nyőtt meg benne. A kecskék lélegeték az ágakat. Kecskét ezér asztán törvényessen csak a kanásznak vőt szabad tartanyi. Asztán a törzsökeket öt-tiz év mulya küásták gyökeresttt.A tuskő és a gyökér azé lett,aki ritotta. Meg utánna még három érig hasznáhatta a fődet, a termést küvéhette belttllö. ír Tőt régen. Tőt üdő, mikor a tuskőt puskaporre robbantották. Belefúrtak,a puskaport beletették és a zsinyort. Asztán betömték, a zsinőrt még-gyéjtották és robbanyásse vágta szét a tuskőt, öreg puskapor vét, lehetett Tennyi. Bádog dobozba áróták. Mast tövestü ássák ktt a fákat ős szedik kii a gyökereket. Töjjére éssztttt könnyebben küdől a fa. A tuskőt magába nehezzebb kUszennyi.A fődet ritőkapáTe lekapállák a gyükérrü, asztán fejszére evág-gyák a gyökereket. Bégem tuskó

tu tuskó

ig kapátak. Miko kttásták, a likat betemették,aszta mentek tovább, kapátak tovább. A vékony ágot elégették, sőt még a vastagot is régen. Nem vőt értéké. A hamut ráhintették a fődre. Még géréndanagyságot is égettek e, mer nem horták el. Nem köllött.