Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása

Ivóvízért a legközelebbi jó kútra járnak, vagy az Olajgyárba, ha az esik közelebb. Természetesen többnyire a mélyebb kutaknak van jobb vizük. Mélynek a 20 méteres vagy az ehhez hasonló mélységű kutak számítanak. 1 kutakat a múlt században terméskővel bélelték ki* A kő anyagát, minőségét nem sikerült kideríteni. ízt a terméskő bélést 20-30 évvel ezelőtt "betonkarikákkal* kezdték felcserélni* Az uj kutakat ma már általánosan ilyen betonkarikákkal készítik* A mezei munkákhoz a mezőn lévő gémeskutakből veszik a vizet* Izeket a kutakat csak tavasztői őszig használják, ül. a mezőőrök ősszel kiemelik a gémfát. Bor

. Fényes Elek 1837-ből azt irja Palotáról, hogy "bora bőséges". As 1863-i őssi és as 1866. évi tavaszi fagyok egészen tönkretették a palotaiak szőlőjét. Igy Galgóczy csak arról számolhat be 1877-ben, hogy szőlőtermelésük jelentéktelen* A fentebb leirt természeti csapásokra a palotaiak már nem emlékeznek. A szőlőtermelés hiányát azzal magyarázták, hogy "az első világháború idején pályaudvart akartak építeni a határnak azon a részén, amelyen a szőlőjük volt. Azért azt ki kellett vágni. Az állomás nem épült fel, de most már szőlőjük sincs*" lehány gazdának van szőlője, de az sem a palotai határban, területük különben sem jelentős* A szőlősgazdák a termést kocsival hazaviszik és otthon préselik ki* Törőt, prést egymástól kérnek kölcsön* Szívességből, viszontszolgálatokért kölcsönösnek egymásnak. Igy-két kisebb hordójuk van, többet nem érdemes a szőlészetbe befektetni. A szőlőtulajdonosok inkább a nagygazdák közül kerülnek ki. Pálinka. Palotán nincs pálinkafőző. Főzőüstjük a csömörieknek van. A törkölyt trágyázásra használják. Régebben a nagyobbmértékü pálinkafogyasztás idején is kocsmákban, illetőleg üzletben vették a pálinkát. 1910-11 óta, amikor a pálinka árát sokszorosára emelték, a pálinkafogyasztás mértéke az azelőttinek egészen kis hányadára esett.