Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)
Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása
Nóvák leírása majdnem mindenben megegyezik a kenyérsütésnek még ma is fellelhető menetével. Az alábbiakban a Novákéval megegyező adatokat írjuk le. Azelőtt /1920-30-as évek/ nem volt fehér kenyér, rozsliszthői sütöttek. 6-6 gyermekes családnál 5-6 kenyeret sütöttek egyszerre, mert "sok kellett a mezőre". A kenyér súlya 5-6 kilő volt. A tésztáját fateknőben dagasztották az előző sütésről kis tányérban félretett kovásszal. A katolikusok a kovászra keresztet rajzoltak. A sütős menete a következő volt; este bevitték a lisztet a kamrából, átszitálták, a tüs közelében helyezték el a teknőben, mert a hideg lisztből dagasztott kenyér nehezebben kelt meg. A nagyja lisztet félretolták, egy kis lisztet langyos tejjel összekevertek és beletették a kovászt. Nóvák még különbséget tesz a kovász és a "sütnivaló" között. Utóbbi névvel akkor jelölik a kovászt, amikor az ujabb kenyér lisztjével még nincs elkevervej kovásznak pedig akkor, amikor az liszttel, a vizzel már el van keverve. Bz a különbség a mai palotai adatközlők előtt már nem világos* Mikor már bekovászolják fakanállal, a teknőre keresztbe kovászolófát tesznek és egy abrosszal letakarják, s ez alatt reggelre megkel. Reggel a többi liszttel együtt bedagasztják. Mikor a kenyér megkel, kiszaggatják, kenyeresruhába és kenyérkosárba teszik. A kosár vesszőből vagy rozsszalmából készült és kerek alakü volt. Mire a kenyér a szakajtóban újra megkelt, a kemence is be volt fűtve. A kemence akkor volt elég meleg, ha a belevetett maroknyi rozsliszt megpirult, lángragyult. Ekkor a kenyeret falapáttal bevetették. A kenyér akkor sült meg kellőképpen, ha a kemencéből kivéve "megütik és jő hangosan duhog". Mikor a kenyeret a kemencéből kivették, tiszta vizzel megmosták. A kenyeret a kereszt jelének rárajzolása nélkül nem vágták meg a katolikusok, mert "evvel adtak hálát a kenyérért". A kés hegyével rajzoltak ilyenkor egy kereszt jelet a kenyér aljára. A kenyér tésztájából kb. egy kilónyi mennyiségből lángost szoktak hagyni, ezt két, három darabban, lepény formájában sütötték